Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Székesfehérvár kulturális élete a XIX. században. Jókainé Laborfalvi Rózával (Gertrud), Szigeti Imrével (Bánk-bán), Felekiné Munkácsy Flórával (Melinda),Náday Ferenccel (Otto). Káldy Gyula külön ez alkalomra nyitányt szerzett; Jókai Mór pedig, prológust írt az ünnepélyhez. Az ünnepélyen az Akadémiát Pulszky Ferenc és Arany László, a Kisfaludy Társaságot Gyulai Pál és Zichy Antal képviselték. Az új színházban vendégszerepelt: Mátrai Laura, Bulyovszky Lilla, Blaha Lujza, Pálmai Ilka, Küry Klára, Ney Dávid, Vizváry Gyuía, majd Helvey Laura, Jászai Mari, Csillag Teréz, és itt búcsúzott a színpadtól 1884-ben Jókainé Laborfalvy Róza.

49

) A színpadnak és zenének ezzel új otthona támadt, de gondoskodnia kellett színpártoló közönségről is. 1876—77-ben „Színpártoló-Egyesület" alakult Havranek József, Fiáth Imre és Fitler Imre vezetésével az u. n. első consortium, de a Színházi R. T. anyagilag nehéz helyzetbe jutott és e nehézség a század végén sem múlott el, míg végre 1898-ban a város Havranek József polgármestersége alatt árverésen jut ott az épület tulajdonába.

50

) A színpártolás eleven pezsgő életet teremtett, de hozzájárult ehhez a város hölgyközönségének összefogása is, mely a Jótékony Nőegylet égisze alatt nemcsak charitativ célokra, hanem műpártolásra is összefogta úri társadalmunkat. Szögyényi Júlia, Say Rudolfné, Horváth Böske, Rosty Mária, Gebhardt Ignácné Seidel Antónia, Vértessyné Makfalvy Erzsébet, Klein Józstfné, Hahn Jakabné, Deutsch Ignácné és Pick Ignácné nevek, melyek a nyolcvanas évek társadalmi életében vezető szerepet vittek.

51

) De hozzájárult a fellobogó művészi élethez a hetvenes években meginduló hírlapirodalmunk is, mely igy a 80-as évek nagy fellendülését mintegy alátámasztotta. Az első időben a Forster József szerkesztette „Székesfejérvár" vitt vezérszerepet, melyet később Udvardy Géza, majd Hattyuffy Dezső vezettek és Klöckner Péternél jelent meg 1871 —1879.

62

) Közben „Fejérmegyei Közlöny" cimen Kubik Lőrinc ellenlapoí adott ki, de csak rövid életű volt. (1872—73.) Majd a „Vértesalja" és a reáliskolai tanárok szerkesztette: „Szf. Figyelőből" 1874-ben megalakult „Székesfehérvár és Vidéke" vette át az irányító szerepet és Csitári Kálmán majd Csitáry G. Emil utján lett szószólója e kor egész művelődési életének.

53

) Mellette a 80-as években „Szabadság"

54

) cimen erősen liberális irányú lap indult meg, mely az egyházpolitikai harcok idején a baloldal szószólója volt, de utána meg is szűnt és közéletünkbe az egyházmegyei lap a „Fejérmegyei Napló" lépett.

55

) A napisajtó éber figyelemmel kisérése azonban egyúttal annak a megállapítására is vezeti a figyelmes szemlélőt, hogy a nyolcvanas évek eme nagyszerű ragyogásában rengeteg volt a talmi érték: hiúság kérdés, kanapé-pörök, pozició-tartás és agyarkodás, a késői casino-élet liberális eszmeáramlata mellett a jólét— 83 -