Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Székesfehérvár kulturális élete a XIX. században. zsef, Kolossváry Miklós, Pados János pap, Schwanfelder József kanonok, Szüts Mihály lakatos, Boros M. és Fekete J. fogságot szenvedtek, Reé János, Hübner Vilmos, Nagy Zsigmond az olasz légióba állottak be, Eischl Ödön (Lórodi) Kossuth-tal emigrált. Utána nyomasztó csend nehezedett a városra. E csendből csak az ének és zene szárnyán emelkedett ki a lélek. Elősegítette ezt az egykori császári megyefőnök: Gradwohl zenekedvelő hajlama is, valamint Dr. Eltér József megyei főorvos neje Uffer Eliza, ki zongora és énekben egyaránt magas zenei műveltséggel rendelkezett.

35

) Ő rendezte többek között 1854-ben Oaray János, a költő árváinak javára tartott hangversenyt.

36

) Eltér főorvosék háza különben a kor zenei és kulturális mozgalmainak legfőbb gócpontja volt, aminek élénk tanúságtétele Péterfy Jenőnek levelezése is.

37

) Innen indult ki a Megyei kórház gondolata is, melynek javára 1865-ben újra előadták a székesegyházi kórussal és Eltérné közreműködésével Rossini : Stabat Mater-ét.

38

) Az egyházi zene mívelése a lassan kiöregedő Janny József mellett a 70-es években Emmerth Henrik-re megy át. Már 1865-től itt tanítgat és mint orgonista működik a kóruson. Zeneelméleti képzettsége kimagasló volt. О alakította a város intelligens zenekedvelőiből az első városi dalárdát, tanította az egyházi zenét és azt művészi nivóra emelte.

39

) Több szerzeménye is fennmaradt, melyeket csak legújabban kapott meg muzeumunk.

40

) Örökét Lányi Ernő vette át 1888-ban, majd 1892-től dr. Kneif el Ferenc. A zeneoktatás terén mellettük a 60-as években Raader Cecilia, a 70-es években Landesmann Dávid zongoraművész, majd Aujedszky Adolf, Heinrich Aranka, Horváth Böske, Udvardy Emerika működtek, mig Breinreiter Lipót és Balassa Kálmán a hegedűoktatást művelték.

41

) A hangversenyélet is megélénkült: 1850-től kezdve mind sűrűbben megfordulnak városunkban hazánk és a külföld jelesei : Blaha Lujza, Wilt Mária (Bécs), Pálmai Ilka, de itt hangversenyezett Reményi Ede, Henry Vieuxtemps és Wieniawsky is. Utóbbiak műsorát azonban sajnos nélkülözzük.

42

) Kiemelkedő hangverseny volt 1870-ben Kletzer Feri gordonkaművész, K. Valéria énekesnő és Max Wogrity zongoraművész közreműködésével.

43

) Mielőtt azonban tovább mennénk a nyolcvanas évek nagy kulturális színpadára, melyet az egyesületesdi és társadalmi széttagozódás jellemez, rá kell mutatnunk a társadalmi élet más számottevő alakulatára, mely mintegy ennek alapját képezi és honnan későbbi kulturális életünk vezető egyéniségei rekrutálódnak. Ezek egyike az 1861-ben új életre ébredező „Casino-társulat" br. Splényi Henrikkel (Blaha Lujza későbbi férjével), Zsombori Edével, Say József, Rudolf és Gebhardt Ignáccal az élen.

44

) Sajnos azonban - 81 -