Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Német világ Fehérvárott. — Városunk I. Miksa római király birtokában sen elnyerte a német-római császárságot, mellyel egy nagy, de felbomlóban lévő birodalom kormányzásának súlyos terhét vállalta magára. A császári trónon ragyogó államférfiúi képességeivel lehetővé tette, hogy impériuma Európa vezető nagyhatalmává nőjje ki magát ugyanakkor, amikor a szomszédos Magyarországot szerencsétlen körülményei feltartóztathatatlanul sodorták a mohácsi katasztrófa felé. !) Mátyás király halála utáni viszonyokra Szalay L. Horváth M. és Hóman-Szekfű összefoglaló munkáin kívül ld. a következő műveket : Fraknói V. : A magyar királyválasztások története. Bp. 1922. — Szabó D. : Küzdelmeink a nemzeti királyságért. Bp. 1917. — Tóth Z. : Mátyás király idegen zsoldosserege. Bp. 1925 — B. Kraus: Maximilians I. Bezieh, zu Sigismund von Tirol 1490-1496. Wien, 1879. 2

) Cronicon Carionis. Murelia Aliobrogum. 1610. 917. 3) Bonfini : 539. 1. — Istvánffy : 6. 1. — Hiányozván a Fehérvárott végbement koronázások feldolgozása, azoknak sok részlete vár még bővebb megvilágitásra. így az a kérdés is, hogy mennyiben jelentett a fehérváriaknak anyagi megterhelést a koronázás. Ennek különben már a XIII. században nyomára akadunk. Erzsébet királyné ugyanis Nóé falut a IV. László király koronázásán szenvedett káraik jóvátétele címén adományozta a fehérváriaknak. („... ipsa domina Regina, terram suam Noe nominatam, existentem prope Albam, Civibus suis Albensibus, cum suis pertinentijs et vtilitatibus, in recompensam dampnorum eorundem Civium, que ijdem tempore coronationis domini Ladislai Regis, filij sui, fuissent perpessi, duxisset conferendam." — Orsz. Levéltár: DL 641.) 4

) Dubravius : História Boemica Basilea, 1575. 296. 1. : „ ... datque civitatem militi in praedam, si illám expugnasset, excepto tarnen templo, in quo reges Hungáriáé et coronantur et sepeliuntur. Illud ne quis attingeret, edicto prohíbuit." s) A körülmények szólnak a mellett, hogy ezek a Szt. Miklós káptalan tanulói voltak. A Szt. Miklós prépostság káptalani iskolájának létezését tanúsítja: Békefi R. : A káptalani iskolák tört. Bp. 1911. 231. 6

) Bonfini : 539. 1. : „ ... validissimo propugnaculo, quod ante urbis aditum fuerat excitatum." 7

) Hogy kik voltak Fehérvár vértanú papjai, emlékeink elhallgatják. Minthogy azonban az előbbre szerepelt káptalani tagok közül egyik sem fordul elő később, feltehető, hogy az ostromban életüket vesztették. 8

) A fehérvári mezőn lovaggá ütöttek közül ismeretesek a már említett Ehenheim Mihály, Albrecht von Rechberg, Georg von Rosenberg, Johann von Closen, Seyfried von Törring, Johann Holzsattel, Caspar Schenk, Otto Oberhamer, Wolfgang Weichs, Johann Schiltbass, Georg Peuscher stb. LI. Fugger : Ehrenspiegel. Nürnberg, 1667. 1028. 1. ^) „... domum Alberti prouisoris curie, prope portám budensem in ciuitate nostra Alba Regalj .. ". — Lichnovszky: Gesch. des Hauses Habsburg. VIII. Reg. 1476. — Firnhaber: 53 1. — 1526-ban ugyanezen a tájon van a város bírájának a háza, amint azt Szeréminél olvassuk. (Monum. Hung. Hist. Script. 1.132.) w) „Jacobus Siculus", akit Károly János „Szittya Jakab"-nak fordít, aki pedig nem más, mint ormosdi és kevendi Székely Jakab, Mátyás király unokaöccse, előbb Korvin János híve, majd a csonthegyi ütközet után a római kir. leghatékonyabb támogatója. ii) Jos. ürűnbeck : Vita Friderici III. et Maximiliani I. i2) Fehérvár elfoglalásáról több hazai és külföldi mű megemlékezik. A - 11 —