Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Tanulság a fehérvári székesegyház megújításából. az akkori bárok stilusban. 1768-ban kész, 1772-ben fölszentelik, 1777-től püspöki székesegyház. 1868-ban van az első nagy javítása. 1935 szeptemberében kezdődik a második megújítása kívül is, belül is az egyházközség adakozásából. Ennek a tatarozásnak tanulságairól szeretnénk itt beszámolni. 1. A két torony vakolatának leverésekor mindnyájunkat meglepett, hogy alatta csúcsíves ablakok rejlenek. Kétségtelen tehát, hogy Sz. Jakab templom két tornyú volt és csúcsíves rendszerű. Ez a csúcsíves ablak a kifelé néző oldalakat díszítette: az északi torony északi mezejét, a déli torony déli lapját és mindkét toronynak nyugati oldalát. A gót Ízlésű ablakoknak csak felső része maradt meg, ez is kopott, hibás állapotban; de igy is nagy érték ! A csúcsives bordák legépebbek a déli torony nyugati oldalán, a káptalani levéltár vasablaka fölött. 2. Megoldást nyert az a kérdés: igaz-e, hogy a székesegy­ház burkolata alatt a nyugati rész kriptája mind embercsonttal van teletömve? 1935 november 19-én ezt is megvizsgálták. Először az altemplom belső koporsófülkéi felett északon is, délen is megbontották a boltozat felső részét. A fal vastagsága után csak töltésföldet találtak és nem boltozatot a templom bur­kolata alatt. Második hely volt kívül, az északi oldal lábazatánál, ahol a köríves boltozat alól kiszedték a földet, de lefelé haladva sem látszott a sokat emlegetett nagy kripta boltozata, vagy emberi csonttömege. Harmadik kísérlet: a templom belsejében, a nyugati félnek a közepén fölszedvén a vörös márvány burko­latot, leástak a kemény töltött földben 76x76 cm. alapon 120 cm. mélyre, a töltésben csak 3 kis darab csont került elő, vasrúddal még 100 cm-re leszúrtak, de boltozat sehol! A negyedik próba a kórus alatt november 20-án kezdődött, a főbejáratra merőleges levágásban; mindjárt a burkolat alatt nagyobb méretű régi fa­ragott kövek és egy gondos falazású, téglalap alakú üreg, 220 cm. hosszú, 80 cm. széles, 120 cm. mély, fekszik a nyugati széle a főajtótól 450 cm-re. Oldalait 4 cm. vastag török téglával fa­lazták, benne 5 emberi csontváz fejjel a főajtó felé, lábbal a főoltár irányában. A csontok közt egy kis darab selyemszövetet találtak. Lejebb ásva se akadtak boltozatra, se rendszeres sirra, csak a földbe bedobált emberi csontokra. Tehát a székesegyház nyugati része alatt nincs boltozat, kripta vagy emberi csonthalmaz. 3. A munkálat kezdetén, kívül az. északnyugati sarkon, a földben vékony falak kerültek elő, amelyek hosszan kifutnak nyugat felé a tér alatt. Ezek talán a Sz. Jakab templom sekres­tyéjéhez vagy kerítéséhez tartoztak. 4. Az utcán az északi torony aljánál 1936 április 7-én fel­__ ЮЗ —

Next

/
Oldalképek
Tartalom