Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Jekkelfalussy püspök összeütközése Ferenc Józseffel. vizsgálását, melynek lefolytatásával a magyar vallás és közoktatásügyi minisztert bizta meg. A kultuszminiszter 1871 április 10-én hivatalosan felszólította Jekelfalussyt eljárásának igazolására. A nagy püspök erre mély vallásosságából és gavallér magyar úri lényéből fakadó oly gerincességgel, rettenthetetlenséggel és felkészültséggel válaszolt, amely méltán egyháztörténelmünk legszebb példái közé sorolható. A miniszterhez intézett nyilatkozata méltó a megörökítésre. (Eredeti saját kezű fogalmazványa a szerző birtokában.) Nagyméltóságú Miniszter Úr! Méltóztatott Excellencziád múlt hó 10-ről 535 ein. szám alatt hozzám hivatalosan intézett, — >s általam tisztelettel fogadott felhívásában megrendelni, miszerint adnám be nyilatkozatomat e' két kérdésre nézve : 1) vájjon én a' legutóbbi romai zsinat határozatait csakugyan kihirdettem-e Székesfehérvárott? 2) és ha ez csakugyan megtörtént, miképen tartom én ezen tettemet igazolhatónak szemben О felségének törvényes gyakorlaton gyökeredző legfelsőbb elhatározásával és parancsával, melyről én annak idejében értesíttettem, sőt arra külön és határozottan figyelmeztetve is lettem. E' két kérdésre annál őszintébb lesz nyilatkozatom, minél szükségesebb, hogy egy püspök és egy fejedelmünk kormánya között árnyéka se maradjon ama félreértésnek, vagy kétkedésnek, mely a' közügy hasznára soha, de kárára igen is nagyon lehetne. Tiszteletteljes válaszom tehát az első kérdésre nézve következendő : Igen is ; én az utolsó vaticani zsinatban múlt évi Ápril 24-én és Julius 18-án ünnepélyesen kihirdetett dogmaticus határozatokat, melyek a* catholika egyház hiveit minden kivétel nélkül kötelezik, 's épen azért mielőbb azoknak, a' kiket illet nem melleslegesen, hanem rendes utón köztudomására is adandók, folyó évi Január hó 18-án megköldöttem Székesfehérvárra püspöki helyettesemnek, azon meghagyással, hogy azokat nyomtatandó példányokban minden plébánia számára küldje meg, melyek is ott, mint a' szükségelt hitoktatásnak mellőzhetetlen forrásai, az illető archívumokban hivatalosan őriztessenek. Ez volt rendeletem, — melynek folytán azok Székesfehérvárott folyó évi Márczius hó 3-án kihirdetettek, valamint egyházi megyém többi plébániáin is. A' második kérdésre nézve azonban már annak tartalmánál fogva is, bővebben kelletik nyilatkoznom; ugyanis: a) A' királyi tetszvényt, mely a' jelen körülményekben ér— 99 -