Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Juhász József

. Korvin János is, titkos követeket küldöttek Miksához izenvén, hogy nemsokára személyesen is'megjelennek és segítik őt Buda elfoglalásában és a szent korona megszerzésében. Ezek viselkedése még menthető, hiszen vagy egyáltalán nem, vagy csak kényszerűségből vallották magukat az új király hívének ; de már Zápolyai István titkos meghódolása mással mint jellemtelenséggel nem magyarázható, ha meggondoljuk, hogy első sorban az ő mesterkedései juttatták Ulászlót a magyar trónra, amiért bőven részesült is jutalomban. Általában látszik a magyar urak viselkedésén, hogy a védelemre nem gondolnak, hanem alkalmazkodnak szolga módra a viszonyokhoz és mentik a saját bőrüket. Állásfoglalásuk természetesen nem őszinte, amit a római király titkára is észrevesz, amikor a magyarok tömeges politikai pálfordulását regisztrálva, bizalmatlanságának a következő szavakkal ad kifejezést: „Egy magyar csak egy magyar, akinek sem hite, sem hűsége nem állandó !" Maga Miksa, aki csak nehezen tudott eligazodni a magyar politikai élet chaotikus zűrzavarában, szintén megvető hangon nyilatkozott ellenfele egykori híveiről. Tisztában volt vele, hogy hűségnyilatkozataikra nem igen építhet, és hogy csak a maga erejében bízhat. Mivel pedig a körülmények rendkívül kedvezőek voltak számára, sietett azt minél gyorsabban kihasználni. Gyorsított menetben vonul Veszprém alá, amelynek püspöke, Vitéz János, a bécsi érsekség fejében önként megnyitotta kapuit. így a nemzet alig két hónappal a kormányzás után arra ébredt, hogy fővárosa ellen egy mindenre elszánt ellenség vonul, amelynek útjában már csak Székesfehérvár mocsár-övezte vára állott.

1

) * * * A harmincegy esztendős Miksa király kiváló szellemi tulajdonságaival magasan kiemelkedett kortársai közül. Tudománynak, művészeteknek lelkes híve és bőkezű támogatója, az irodalomnak pedig nemcsak kedvelője, hanem különféle ágaiban maga is művelője volt. Nyájasságával viszont alattvalói körében akkora népszerűségre tett szert, amilyenre a Habsburgok történetében sem előtte, sem utána nem volt példa. Életviszonyai hosszú ideig Nyugateurópához kötötték, ahol a felesége, Burgundi Mária halálával reászállott németalföldi tartományok birtokáért hosszadalmas és veszélyes háborúba keveredett a franciákkal és lázadó alattvalóival. Ezekben a harcokban nőtt hadvezérré és az itt szerzett tapasztalatait értékesítette most Magyarországon. Ő szervezte a „landsknechf'-ekből álló állandó zsoldos hadsereget, amelynek ez a magyarországi vállalat volt az első nagy erőpróbája. E mellett számos előkelő német fejedelem sietett csapa-