Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Adatok I nota község történetéhez. let egy. 8. Egy Mária képe fábul. 9. Két zászló. 10. Egy fejér Láda. 11. Egy portatile. 12. Két minister ruha minden készülettel. 13. Egy abrosz az oltárra. Mellyet nevünk alá Írásával és kezünk kereszt vonyásával megerősíttünk. Sig. Inota. 30. Juny. 1788. Dékán Kerekes Pál. Barta Jánosné és Horváth Györgyné." 10 ) Inotát egyébbként, mint a község monográfiájában mond­tam már, 1788-ban, a székesfehérvári püspökség rendezésével kapcsolatban elszakítják Palotától és a csóri lokális káplánsághoz csatolják. Ez hosszas tárgyalások után végérvényesen 1788. ápr. 9-én ment végbe, Szabó József vicearchidiaconus jelenlétében, amiről Nagy Ignác 1777—1789. székesfehérvári püspök szívélyes levélben értesítette Bajzáth József (1777 — 1802) veszprémi püspö­köt s kérte levelében, hogy utasítsa a palotai plébánost is a vég­leges beosztásról. 11 ) Az átadási tárgyalásokból megtudjuk továbbá a palotai plé­bános Inotán kapott a kat. és ev. hívektől összesen 1 / 2 posonyi mérő gabonát és pedig olyat, amilyet adhattak (Parochus Palo­tensis percipit V 2 metrata Poson. frumenti ejus Spéciéi, cujus dare possunt.), valamint egy szekér tüzelőfát. A stóla teljesen az volt, ami Palotán, vagyis keresztelésért 17 dénárt, esketésért 2 irt­ot és temetésért 15 dénárt fizettek. 12 ) Mindenesetre érdekes lesz megjegyezni, hogy Inota Csórhoz való csatolásával még mindig nem szakadt el végérvényesen Pa­lotától, mert a helytartótanács úgy intézkedett, hogy a csóri helyi káplán Inotáról csak stóláris jövedelmet élvez, mig a lecticalis javadalom és pedig évi 15 frt. továbbra is a palotai plébánosé. 13 ) Az inotai r. kat. egyház 18. századbeli története ezzel lezá­ródik s csak azt kívánom megjegyezni, kogy Csór község 1818. évi Can. Vis.-a megemlíti, hogy amikor Inotát a székesfehérvári püspökséghez csatolták, a templom nagyon rossz állapotban volt s azt Nagy Ignác püspök állította helyre s bővítette ki egy fa­karzattal. 14 ) Mint látjuk Inota 1788. évig Patota filiáléja s mint ilyen a veszprémi egyházmegyéhez tartozik. 1788-ban a székesfehérvári püspökség körzetének rendezésével kapcsolatban a csóri lokális káplánsághoz csatolják, hová ma is tartozik. Lelkipásztorai eszerint 1788-ig a vápalotai plébánosok, mig 1788-tól a csóri lokális káp­lánok, illetve plébánosok voltak. 1) 1. Faller Jenő: Inota község monográfiája. Székesfehérvári Szemle III. é. 3—4. sz. Különnyomatban is megjelent a Vörösmarty nyomdában, Székesfehérvár 1935. 2) 1. bővebben u. o. — 73 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom