Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Faller fenő. Lukáts, Luták, Paur és Perdmár neveket olvassuk. A katolikusok lélekszáma a jegyzőkönyv szerint egyébként 85 volt és pedig 34 házasból és 51 gyermekből állt.

7

) Nagy részletességgel olvasunk ezután — mint mondtam Inotáról, Giczey István 1758 évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében, mely bevezetőben leirja a templom építését és fölszentelését, valamint azt, hogy a kegyurak, grót Zichy János és István megtagadták a templom föntartási és beruházási költségeit. A templom egyébként ekkor már aránylag jól föl van szerelve, mert a miseingeken kivül két kazulát — az egyik feketeszinű volt — két palástot, két korpoláriát és hat purifikatoriumot találunk a leltárban. Ezenkívül egy sárgarézből való, aranyozott kelyhet, ugyanolyan patenát és szentségtartót találunk a templom fölszerelésében s kis fatornyában egy kb. 70 libra súlyú kis harang hivta ájtatosságra a hiveket. A templom melletti temetőt ugyancsak 1735-ben, a templommal egyidőben szentelte föl Acsády veszprémi püspök. A harangozást egy szegény ember végezte, ki reggel és este, valamint temetéseken megkondította a harangot. Fizetése ezért nem volt, csak temetések alkalmából kapott 5 dénárt. A jegyzőkönyv megjegyzi továbbá, hogy a hivek vasárés ünnepnapokon szorgalmasan vesznek részt a szentmiséken, gyónnak és áldoznak, általában jóindulatúak és istenfélők. Nyilvános bűnözők és megbotránkoztatok és istenkáromlók nincsenek köztük s anyanyelvük kivétel nélkül magyar. Az egyházi teendőket a palotai plébános látja el, akinek azonban Inotáról semmi jövedelme sincs.

8

) A kis templom egyébként ezidőben rendkívül mostoha viszonyok közé került, miután a földesurak gróf Zichy János és István, mint mondtam már, nem vállalták a templom kegyuraságát s fönntartási költségeit azon a címen, hogy a templomot nem ők építették s így semmi közük hozzá. így ahelyett, hogy a templom javait gazdagították volna, mit sem törődve annak sorsával csaknem mindenéből kifosztották

9

) s fölszerelését palotai vártemplomukba hozatták részben azért is, hogy ezzel is emeljék ez utóbbi fényét és ragyogását. E szomorú eseményekről egy 1788. évben fölvett bizonyságlevél maradt ránk, melyben a következőket olvassuk: „Alább meg Nevezett Inotai Kath. Hitben lévő Személyek bizonyityuk azt, hogy a mi némü Templomhoz, oltárhoz és egyéb S. Misse szolgátatáshoz megkívántató Eszközök Palotára az akkori T. Palotai Plébános Giczei Ur által az inotai Templomból bevitettek, azt jól tudjuk és ugyan. 1. Mise mondó Ruha, két öltözet, minden hozzátartozó apparátussal. 2. Egy kehei. 3 egy Monstrantia 4. Egy misemondó könyv. 5. Hat gyertyatartó fábul vörös festékes. 6. Három Tábla Glória. 7. Az oltár képe Fábul való Feszü- 74 -