Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

Adatok I

nota község történetéhez. Inota 18. századbéli r. kat. hitéletére vonatkozó legelső följegyzésünk 1734. évből való, bár annak kezdete minden valószínűség szerint az evangélikus telepesekkel megjelent gyér számú r. kat. hivek letelepedésével kapcsolatos. 1734 kora tavaszán tart ugyanis a királyi rendeletek értelmében egyházkerületi kivizsgálást a veszprémi püspökség későbbi büszkesége és nagy reformátora, Padányi Biró Márton, akkor még püspöki helynök, Szabó Xavér Ferenc nagyvázsonyi plébános, — vice archidiakonussal a veszprémi egyházkerületben, mely alkalomból, mint tudjuk sorba járták a falukat s (Vár—)Palota után a kis Inotára is elvetődtek. Az útjukban látottakat 25 oldalas jegyzőkönyvbe foglalták s e jegyzőkönyv 14. oldalán rövid kis följegyzést találunk az akkor még veszprémi egyházmegyébe tartozó Inotáról. Eszerint Inota, a szomszédos (Vár-)Palota filiáléja. Temploma még nincs, spirituális ügyeit a palotai plébános látja el tisztán kegyes jó szándékból (ex charitate.), miután onnét semmiféle jövedelme nincs. A kegyúri jogot egyébként a várpalotai dominium két földesura gr. Zichy Imre és János

3

) gyakorolják akárcsak a szomszédos (Vár-)Palotán.

4

) Miután 1734 tavaszán nincsen még temploma a falunak, így az inotai r. kat. kis templomnak minden bizonnyal 1734 őszén, illetve 1735 tavaszán kellett épülnie, mert a Giczey István palotai plébános által 1758-ban megejtett kerületi visitátiós jegyzőkönyv nagy részletességgel számol be Inota templomáról, melyet, mivel a gr. Zichyek nem törődtek vele, Arhold Mátyás juhász épített 1735-ben s az akkori püspök szentelt föl ugyanaz évben.

5

) A templomépitő Arhold Mátyás személyéről nem tudunk többet, nagyon természetes azonban, hogy Arhold nem volt egész közönséges juhász-pásztor, hanem a gr. Zichyek szerződéses embere, aminővel a 18. század folyamán többel is találkozunk Inotán és a szomszédos (Vár-)Palotán. Hogy viszont Arhold a török-világban elpusztult régi gótikus kápolnát építette újra, azt az 1747 évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, mely az inotai kőből való templomot már ekkor „ósdinak" mondja. E jegyzőkönyv egyébként már bővebben ír az inotai r. kat. egyházról, melyről ily módon a következőket tudjuk: Kőből való ódon temploma zsindellyel volt födve s bejárata fölött kis torony állt, melyben egy harang volt. A templom két kis oltára közül az egyik Nepomuki Szt. János, a másik a Bold. Szűz. tiszteletére volt szentelve. Az egyszerű oltárokon semmi más nem volt, mint Nepomuki Szent János, illetve a Bold. Szűz festett képe. Megemlíti még a jegyzőkönyv, hogy Inota a palotai plébános filiáléja s azt a palotai plébános és tanító adminisztrálják.

6

) Ezután fölsorolja a kat. családokat, kik között a Berta, Bódai, Csaráczki, Eck, Hegedűs, Horvát, Kapocs, Kecskés, Kerekes, Kohus, - 71 -