Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)
Marosi Arnold. szép lyukas kőbaltát, találták 1934-ben gróf Nádasdy uj tőzegtelepén. A meritőpusztai harpuna jelentőségének megértésére érdekes tudnunk, hogy Hillebrand Jenő most megjelent munkája szerint (Magyarország őskőkora, Arch. Hungarica XVII. k.) Magyarország területéről eddig négy harpuna ismeretes. Egy a pilisszántói kőfülkéből (I. m. 17. 1. IV. t. 12), három a Bánhida melletti Szelim barlangból (I. m. 26. I. V. t. 10—12). Ezek azonban mind tipustalan, kezdetleges formák, első kísérletei a szigony kialakulásának. Hozzájuk képest a mi harpunánk tökéletes alkotás, melyhez hasonlók Franciaországból ismeretesek, de kidolgozásban mindezeknél is fejlettebb tipus. Értékét az is emeli, hogy a paleolit lelőhelyek száma Magyarország területén 24, a legújabb szegedi felfedezéssel összesen 25. A meritőpusztai lelettel e szám 26-ra emelkedett. Ezek közül a Dunántúl területére 10 esik. Fejér megyében kettő van: az egyik a csákvári Eszterházy-barlang, a másik Alsómeritőpuszta, melyek mind őskőkori lelőhelyek a paleolitikum világirodalmában is ismertté teszik vármegyénk nevét. Marosi Arnold. Gyűjtés és próbaásatás Kisapostagon. A kisapostagi bronzkori temetőről már egy alkalommal megemlékeztünk (Szfvári Szemle, 1934, 46. 1.). Azóta egy kisebb vétellel (Lt. sz. 9401—9421), 1935 március havában pedig a helyszínen végzett gyűjtéssel és próbaásatással gyarapodott állományunk. Gyűjtésünk eredménye cserépedény és bronztárgy (Lt. sz. 9560—92, 9608—14), a próbaásatás pedig 19 urnasír feltárással gazdagította ismereteinket. A leletek összegyűjtésében és az ásatás előkészítésében Gergely Béla, állami tanitó volt nagy segítségünkre, aki mintegy őrszeme a múzeumnak, ott ahová egyéb kutatók I is rávetik magukat. így Kisapostagon 1934 folyamán a szegedi egye! tem archeológiai intézete végzett kutatást anélkül, hogy az érde| kelt Székesfehérvári Múzeummal ezt előzőleg megtárgyalta volna. 1 ) Ma már a vall.- és közoktatásügyi minisztériumnak a közgyűjteményekre vonatkozólag kiadott rendelete útját állja az ilyen idegen beavatkozásnak. Ennek értelmében Fejér vármegye területén a Nemzeti Múzeum keretébe tartozó közgyűjteményeken kívül egyedül a Székesfehérvári Múzeum ásathat, más csak az ő engedélyével. - 76 —
