Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

A Múzeum fennállásának 25 éves emlékünnepe. Az azóta elmúlt huszonöt esztendő telve fáradhatatlan akarattal, törhetetlen munkakedvvel egy cél érdekében »hogy nemzeti nagyságunk dicsőséges múltjából erőt, tanulságot merítsünk a jövő harcaira, kedvet, hitet, lelkesííést, önérzetet váltsunk ki lelkünkből egy szép, egy ragyogó, egy diadalmas jövő alapjának lerakására« — mint azt elnökünk egyik felolvasásában oly szépen megállapította. Alapszabályaink az egyesület munkáját két irányban írták elő: egyrészt a múzeum gyűjteményeinek céltudatos fejlesztését támogatni, valamint tudományos és népszerű előadások által a kitűzött célt a nagyközönség körében is ápolni és előmozdítani; másrészt a város kulturális életének minden megnyilatkozását: irodalmát, művészetét, történeti múltját felkarolni és szakosztályok útján a nagy nemzeti cél szemmeltartásával eggyé olvasztani, melyből egy eszme, egy érzés árad szerte minden megnyilvánulásra: »Fehérvár lelke,« mint azt boldogemlékezetű Mátrai Rudolf nevezte. Ehhez a tevékenységéhez az egyesület mindvégig hü maradt. — Működésének első 10 esztendejében 1910—1920 a gyűjtemények gyarapítása, méltó elhelyezése, az önálló Múzeum épületének kérdése foglalta le minden energiáját. Második decenniumot 1920—1930 az egyesület keretében működő Tört. és Műemlékbizottság munkája töltötte be. A város és vármegye területén elszórt emlékeket felkutatta, összegyűjtötte, gondozásban részesítette, irodalmi vonatkozásaikat feljegyezte és a helyi történetírás megkönnyítése végett a városra és megyére vonatkozó levéltári anyag összeírását megkezdette. Ennek kapcsán a város és megye közönségén nagy lelki átalakulás indult meg: »A kultúrmegértés, történeti érzék, kegyeleti érdeklődés meg az ezekből folyó hazafias áldozatkészség szemmelláthatólag erősödött«. így sikerült 1922-ben a város útján az Aranybulla-emléket feláll tatni, Dr. Polgár Iván és Weichardt Valdemár urak révén a vár alatti alagutakat feltáratni és a város poétikus múltjának, a várfalaknak megvédéséhez, valamint a rádiótelepi honfoglaláskori sírok feltárásához a városi tanács támogatását biztosítanunk. Dr. Polgár Iván munkálkodásával fényt vetettünk a régi vár szerkezetére, temetőire és templomkriptáira; Philipp István telekkönyvi kutatásai révén a város XVII—XVIII. sz. helyszínrajzára és a lakosság foglalkozási körére. — A városi hatóság lelkes közreműködésével a Sz. István-bazilika megmaradt oszlopait méltó módon sikerült elhelyezni; Marosi Arnold és Marschall Rafael munkája által az idegenforgalom számára nélkülözhetetlen Székesfehérvári Kalauzt és Útmutatót kiadni, úgyhogy az egyesület titkára Dr. Lakatos Dénes 1929-ben méltán írhatta jelentésében: »A Fejérmegyei és Székesfehérvári Muzeumegyesület fiatalságának egészében plasz-