Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

A Múzeum fennállásának 25 éves emlékünnepe. gökből, használt és sérült eszközökből álló bronztömeglelet. III. Hallstatti emlékek a váli pogányvárból, a La Téne kor kultúráját szemléltető kulcstelepi, hardpusztai, nagyhörcsöki leletek legkiválóbb darabjai. IV. Római bronzedények, lószerszámdíszek az 1935-ben feltárt vajtai eraviscus lovassírokból kiegészítve művészi kivitelű terra-sigillata és üvegedényekkel. V. A Sárkesziben feltárt Mithras szentély domborműve és oltárkövei, mint a múzeum legszebb római kőemléke és a kálozi kocsi alkatrészei. VI. A tác-fövenypusztai IV. századi őskeresztény-templom 1934-ben feltárt maradványainak korhatározó leletei, rajzai és fényképei. VII. Népvándorláskori emlékcsoport az iszkaszentgyörgyi germánsir, az Igarból származó avar fejedelmi kard- és övdiszítmények, az előszállási, vajtai, sukorói avar temetők bronzvereteinek, és a székesfehérvári honfoglaláskori kardok bemutatásával. A terem közepét a múzeum II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatos emlékei foglalták el. Itt volt látható Székesfehérvár egyetlen kuruckori emlékének, a felsővárosi templom előtti Nepomuki Szent János szobornak fényképe. A szobor története dr. Lauschmann Gyula múzeumban őrzött kézirata szerint a következő. Székesfehérvár környékét hosszú időn át a kurucok tartották megszállva, a városban azonban csak egy esetben, 1704 április havában sikerült behatolniok. Uralmuk pár napig tartott. Heister tábornok április 8-án már kiűzte őket. Ennek a »diadalnak« emléke a Nepomuki Szent János szobor. A szobor talapzatán eredetileg dr. Lauschmann feljegyzése szerint a következő felirat volt: Rebellium Rakocianorum copiis, subversa antea, iam verő refecta propugnacula nullo splendore potius, quam effigie S. Joannis Nep. decorare voluit, iussitque primus recuperati monumenti Commendans Henricus Matthaeus Urli Anno MDCCV, VI. Juli. A felirat szerint tehát a szobrot Urli Henrik Máté várparancsnok emeltette 1705 július 6-án. A hazafias érzést bántó feliratot a múlt század hetvenes éveiben lefaragták, de végső szavai a szobor alsó talapzatán ma is kivehetők. A múzeum Rákóczi-emlékkiállításában a művészetet Holló Barnabás szobrászművész »Búsuló kurucok« с eredeti agyagmodelljei képviselték. Kéziratok: Kemény János, későbbi erdélyi fejedelem 1660 máj. 29-én a medgyesi táborból sógorához gróf Csákyhoz irt eredeti levele, melyben tudósítja őt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek (II. Rákóczi Ferenc nagyatyjának) a szászsebesi csatában való megsebesüléséről; a fejedelem sárospataki temetési rendjének eredeti példánya; II. Rákóczi Ferenc manifestumának (Recrudescunt vulnera...) egykorú másolata, melyet a császári udvar részére készítettek és német nyelvű jegyzetekkel — 15 —