Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

A Múzeum fennállásának 25 éves emlékünnepe. nagy munka egyrészt a Székesegyház restaurálásával az altemplomban az egykori királysírok elhelyezésére, másrészt a bazilika alapjának újabb feltárására, valamint a királysírok helyén emlékcsarnok felállítására vonatkozólag. Egyesületünk minden ténykedésből hatalmas részt vesz ki magának és lankadatlan szorgalommal ír, buzdít, kijár és segíti a megvalósulás felé a hatalmas terveket, melyeket a város műszaki hivatalának ifjú erői művészi ízléssel és a múltért égő szeretettel igyekeznek valósággá varázsolni. Mind e munka egy ember köré összpontosul és meghozta méltó jutalmát, amikor a kormányzó ur Őfőméltósága Marosi Arnoldot, egyesületünk lelkes, fáradhatatlan munkását mindezért a kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Emellett nem mulasztottuk el a tudományos helytörténet ápolását sem. 1931-ben megindítottuk a »Székesfehérvári Szemle« с kiadványunkat, mely azóta immár ötödik évfolyamába indul és a »Győri Szemle« mellett a legrégibb vidéki helytörténeti folyóirat, melynek nyomán mind sűrűbben indul meg csonka országunk vidékeinek kutatása. A helyi kutatás céljából az Egyesület közbenjárt a városi levéltár rendezése céljából és annak új elhelyezését mozdította elő, másrészt a városban levő értékes könyvtári anyagnak a tudományos kutatás céljából való közkinccsé tételére tervezetet nyújtott be a kulturális bizottsághoz, mely azt magáévá tette és immár a jövő feladata annak megvalósítása. A helytörténet tudományos továbbfejlesztése, a levéltári anyag feldolgozása, a falukutatás intenzívvé tétele, a néprajzi értékek megmentése ez az a terrénum, mellyel a magyar vidék miniszterünk Dr. Hóman Bálint nagy hungarológiai gondolatába beléáll hat és az igazi kulturális nemzeti egységet megvalósíthatja. Mindé munkássága mellett alapszabályszerű hivatásának megfelelőleg ismeretterjesztő előadásokat rendezett az egyesület megszakítás nélkül immár huszonöt esztendeje nem kevesebbet mint 160 előadást, melyeken helyi és fővárosi előadók szerepeltek, köztük Prohászka Ottokár, Mátrai Rudolf, Réthey-Prikkel Marián, Dr. Oroszlán Zoltán, Dr. Bartucz Lajos, Dr. Lajtha S. és Dr. Molnár Imre, Dr. Szőnyi Ottó, Dr. Fettich Nándor, Dr. Brisits Frigyes, Dr. Tordai Ányos, Sréter István, Raies Károly altáborn., gr. Széchenyi Viktor, Dr. Madarassy László, Dr. Alföldi András, Marosi Arnold stb. Előadásainkat a város művelt közönsége szeretettel karolta fel és ha az újság ingere megszűnt, a megszokottság hellyel-közzel a látogatók számát le is apasztotta, a résztvevők mindig a város színe-javát képezték és számuk általában az évi 1000 körül mozgott. Emellett azonban az egyesület kivette részét, legtöbbször oroszlánrészét a város egyéb kulturális megnyilvánulásaiból, ünnepségeiből. Az első években Fricsay Richárd és a zeneked_ G —