Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)
Dormuth Árpád. ház az, mely a Vanossi-féle valamivel későbbi telekkönyvben 144. szám alatt szerepel. Eszerint „Gregory Vörös und Judit seine Ehewürthin empfingen einen Hausbrief nach Lauth in Lib. 1 mo fol. 1 m0 eingetragenen Formular über ein Haus mit № 144 gezaichnet breith 53 lang 104 Wrethschuh . . . 1698. 1 Januar." 14 ) E ház ma is fennáll és a Philipp István által készített egykorú topográfiai térkép szerint a mai Megyeház u. 7. sz., Krécsy Károly kanonok úr háza. Vörös Gergely tehát Veszprémből (Kádártárói !) jött városunkba és foglalkozása szerint megyei porkoláb volt, e nevet viseli özvegye is két évtized múlva (Frau Judith Vörösin vulgo Porkolábin). Mint nemes ember, kinek a jegyzőkönyvek adatai szerint bizonyos összeköttetései voltak a Budai Kamarai Administraturával, hamar résztvesz a város hivatalos életében. 1692-ben a magyar polgárság részéről megválaszott városi tanácsos. Mint senator a magyarság érdekeit képviseli az elöljáróságban mindinkább tértfoglaló németséggel szemben. 1694-ben bevádolta az akkori főbírót (Hiemer Mihályt), hogy hamis jelentést adott a budai Administraturának. A következő évben Hanschl kamarai administrator jelenlétében őt választották meg főbírónak, (ma: polgármester) Első ténykedéséül protestált a jezsuitáknak a város malma melletti allodium foglalása ellen; ugyanakkor rendeletileg 100 botütésre bünteti a káromkodókat. Később a régi malom újjáépítésére kapott engedélyt, melyet Hiemer-nek, az akkori molnárnak engedett át. A következő évben megválik hivatalától és a tanácsban vesz részt, ellentéte a németséggel szemben azonban mind élesebbé válik. Elősegíti ezt bizonyára a mind súlyosabbá váló általános helyzet is, mely a Rákóczi-féle felkeléshez vezetett: a súlyos adóztatás, katonai terhek. Ez az elégületlenség főkép a megye részéről nyert támaszt. A nemesi előjogok védőbástyája is a megye volt, ide húzódtak tehát a város nemes polgárai is. Erre vall a XVII. század utolsó éveiben V. Gergely egyik pere is, melyben nem ismervén el a város illetékességét nemesi ügyekben, kérelmét egyenesen a kir. Kamarai Administraturához terjeszti, mely azt a megyei nemesi bírósághoz teszi át. 16 ) Az elégületlenség napról-napra fokozódik. A város magyarsága és német polgárai a tanácsban is farkasszemet néznek egymással. Utóbbiak mindenütt összeesküvést szimatolnak (rebellion), a magyar polgárság pedig titkos összejöveteleket tart Vörösek, Parraghy András és Némethy József házában. A németek megtudják, mire Peyerl Lőrinc valamint Schinigin vezetésével megvádolják őket, vizsgálatot vezetnek ellenök, majd 1701 januárjában tartott tanácsülésen, melyre kama») Grundbuch Vanossy fol. 17. No 144. 15 ) Városi levéltár. Tanácsülési jkv. 1689—1700.
