Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Dormuth Árpád. 6) SEBESTYEN GY. : A magyar honfoglalás mondái. I. 423. 7 ) BLEYER J. : A magyar hun—monda germán elemei. SZÁZADOK. XXXIX. (1905.) 723. 8 ) NAGY G. : jelentése kajászószentpéteri ásatásáról. (JELENTÉS a M. N. Múzeum 1909. évi állapotáról.) Bp. 1910. 142. 9) ECKHARDT S. : A pannóniai hun történet keletkezése. SZÁZADOK. LXII. (1928), 626-27. ">) »... Cuwemque capitaneum prope stratam, ubi statua est erecta lapidea, more scitico solempniter terre commendarunt, partesque illius terri­torii Cuwe azoa propter hoc vocauerunt.« u ) Aquincum, amelynek igazi nevéről egyáltalán nem tudott a középkor. i2) »... et in Signum victorie perpetuum erexerunt ibi lapidem mar­moreum permaximum, vbi est scripta prefata victoria, qui ad hue persëuerat usque in hodiernum diem.« ANONYMI Descriptio Europae Orientalis ed О. GÓRKA. Cracov. 1916. 43. 1. Id. SZÁZADOK LXII. (1928.) 610. is) Id. h. 143. 1. i*) SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE. I. 7-9. sz. 13. I. Juhász József. A Vörösmarty család múltja. A: .SZÉKESFEHÉRVÁRI Szemle ezévi 1—2. számában megjelent dolgozatom kapcsán fenti cím alatt napilapi polémia indult meg, majd egy füzet hagyta el a fehérvári sajtót és kopogtatott az is­kolák, könyvtárak, kulturális intézmények ajtaján, mely a tudo­mányos bírálatban szokatlan szenvedelmes hangon kétségbevonta a költő leszármazására vonatkozó adataimat. Nem célom kitérni a polémia kicsinyeskedő részleteire, csupán a két leglényegesebb állítást akarom az adatok bizonyos­ságával az olvasóközönség és tudományos világ elé tár­ni, hogy megítélje, vájjon az adatok felhasználásánál a fontos mérlegelést és alapos vizsgálódást mellőztem-e.. A bíráló kétségbevonta abbeli állításomat, hogy a költő családi ágának őse nem György, hanem Gergely. Alapítja pedig szinte apodiktikus állítását egyesegyedül a fejérmegyei levéltár anyagára, más forrást nem vesz tudomásul.. Adatai közül közli fenti levéltár nemesi anyagának (Nobilitaria) V. csomójában található 1817. évi nemesi bizonyságlevél fogal­mazványát, az 1817. évi április 15 — 1 T-i közgyűlési jegyzőkönyv­nek 433 sz. ügyét és az ennek alapján 1846 december 14-én Bács Bodrog vármegye által Zomborban kiadott nemesi bizony­ságlevelet. Mindezek a Tolna vármegye által 1749. évi ápr. 29-én Simontornyán kiadott nemesi bizonyságlevél szövegét idézik, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom