Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Juhász József . érzékkel az u. n. „Pusztatemplom" körül vélte megtalálhatni. Ő ugyanis a helyszínen járva, a kérdéses síremlékre vonatkozólag a következőket jegyezte meg: „Részemről, úgy vélem, hogy leginkább számba jöhetne a Kajászó-Szent-Péterre vivő kocsiút mellett, a déli vaspályához nem messze fönnálló Pusztatemplom nevű falmaradvány környéke. Egy Csörgey nevú 80 év felé járó öreg ember tudni véli azt is, hogy itt van elásva a krónikában említett „statua lapidea", egy igen nagy kő, melyet látott valamikor fiatal korában s olyan nehéz volt, hogy meg sem tudták mozdítani." 13

) Sajnos többet említett régészünknél nem találunk, valamint arról sem tudunk, hogy valaki tovább kutatott volna a helyszínen. 1925-ben azonban, amidőn az említett Pusztatemplom utolsó köveit, középkori emlékünknek egyikét is széthordták, egy nagy méreteinél fogva ritka feliratos és domborműves kőoszlop került elő, amely most Baracskán a Hősök-terén hever. A kő dr. Polgár Iván leírása szerint mai állapotában is 170 cm. magas és 83X60 cm. vastag. 14

j A különös maradványt az elmúlt nyáron megvizsgálta dr. Alföldi András, a budapesti egyetem professzora is, akinek megállapítása szerint egy Jupiternek szentelt oltárkővel van dolgunk. Ezt bizonyítják a rajta látható O. M. betűk, amelyek a letöredezett I. betűvel együtt szokásos rövidítései a Iovi Optimo Maximo szavaknak. A kő három oldalát féldomborművek díszítik, amelyek közül az egyik Athénét ábrázolja kezében lándzsával, a másik Bacchust, a harmadik pedig Junot ülő helyzetben és kezében jogarral. A negyedik oldalon feliratos mező van, amelynek betűi közül azonban ma már alig egy-kettő vehető ki. Ezért nehéz lesz a felirat kibetűzése és így annak a megállapítása, hogy ki és mi célra állíttatta. Az emlék érdekességét emeli az a körülmény is, hogy rajta, a feliratos mező egyik sarkán, egy nyilván a középkorban kivésett kereszt látható. Egybevetve a fentieket, a baracskai Jupiter-követ Köve és a többi hun vezér mondai síremlékének tarthatjuk. Véleményünket a következő tényekre alapítjuk : Hatalmas méretei miatt igen ritka az enemű emlékek sorában, felirat, dombormű van rajta, tehát eredeti felállításában — amikor bizonyára még nagyobb volt és még jobban kiemelkedett — teljesen ráillik az, amit a krónikákból róla eddig is tudtunk. Ugyanonnan került elő, ahova a hún história és a helyi hagyomány a kérdéses síremléket helyezte. Ha pedig ez igy van, a hely ahonnan a kő előkerült, a hún nagyságoknak, Kövének és vezértársainak, valamint a hatalmas Atillának is mondai temetője. Talán kereszttel is azért jelölték meg őseink az előttük ismeretlen eredetű emléket, mert képzeletük a rokonnak tartott hún nép vezéreinek és a világhírű Atillának sírjával hozta kapcsolatba. Nem lehetetlen továbbá, hogy Köveaszó (Keve- 78 -