Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)
Juhász József. zérlete alatt igyekezett egy nagyobb német sereg Budát bevenni. Júniusban a budai polgárok egy része összeesküvést szőtt Fráter György ellen és a várat bizonyos feltételek mellett Roggendorf kezére akarta játszani. Ezeket a feltételeket Roggendorf a magyar urak közül csupán Warkocs Györgygyei közölte, mert iránta viseltetett a legnagyobb bizalommal. 24 ) Fráter Györgynek sikerült a veszélyt ismét elhárítani. Nemsokára ezután megérkezett Szolimán szultán előhada, amely Roggendorf seregét, amikor aug. 21. éjjelén Pestre akart átkelni, teljesen megsemmisítette. Ugyanekkor a török Pestet is megtámadta és elfoglalta. A véres ejtszakán, amelyen a fővezér ügyetlensége miatt 1600 ember vesztette életét, Warkocs Györgynek sikerült megmenekülnie. Vitézségével és bátorságával azonban ekkor már akkora hírnevet szerzett magának, hogy amikor Ferdinánd 1543 elején biztos tudósításokat kapott a Szultán támadó szándékáról, a nagyfontosságú Székesfehérvár védelmével őt bízta meg. III. Székesfehérvár az ostrom előtt. Székesfehérvár megtartása két okból volt fontos Ferdinándra nézve: először nagy terület birtoka függött a város birtokától, másodszor ha ez a város is török kézre kerül, szabaddá válik az út az ellenség számára Bécs felé. Ezért igyekezett a várost mindenképpen védhető állapotba helyezni. Ez különben nem volt nehéz, mivel a várost majdnem egészen víz és mocsár vette körül. Két vagy három helyen meg lehetett szárazföldön is közelíteni, ezért szükség volt védőművek emelésére is. A fallal körülvett városok úgy, ahogy voltak, nem állhattak már ellen a török támadásának, ezért át kellett őket alakítani. Egyrészt a falakat építettik át az akkori tüzérségi viszonyoknak megfelelően, másrészt széles és mély árkokat, sáncokat vontak a várfalakon kívül, hogy így nehezítsék az ellenség számára a várfalak megközelítését. Az árkok előtt magas töltéseket emelnek, hogy az ellenség ágyúival ne lőhesse derékban a falakat, viszont bent a várban ágyútelepek felállítására alkalmas magaslatokat létesítenek. 26 ) A magyarországi várak nagyarányú átalakítása 1541-ben kezdődött meg Buda eleste után. Természetesen rendszeres átalakítási munkálatok elvégzéséhez hosszabb időre lett volna szükség. Ahol erre nem volt idő, ott csak hirtelenében a legfontosabb munkát végezték el. így Székesfehérváron is, ahol a külső véd24) Szalay L. IV. 230. 25) Pataki Vidor : A XVI. századi várépítés Magyarországon. - A bécsi magy. tört. intézet évkönyve. I. 98. - 6 -
