Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Marosi Arnold. nyugati faltól mintegy 150 cm. hosszúságban és 6 cm. Vastag ságban apró szénrészecskék kerültek elő. A kiemelkedő falak felszínét 50—60 cm. magasságban egyenletesen elkent vakolatréteg takarja. A bejárati fal (b) középen, honnan a kövek nagyrészét kiszedték, ;kissé kihajlik. E tájon volt a küszöb is, melyet szintén elvittek, helye azonban az ajtónyílás nyugati sarkán tisztán látható. Az ajtónyílás szélessége 375 cm. Az oldaltemplomok. A nyugati templom (I. kép IV.) méretei: az apsis (Y) szélessége 440, hossza 2'80 m. A hajó két oldala itt is, miként a főhajóban, eltérő hosszúságú: a keleti 1310, a nyugati 1265 m., szélessége 520 m. A keleti templom (1. k. II—

III.) apsis mélysége 270, ivnyílása 4 m. A hajó nyugati fele közös a föhajóval, de az apsis ivének benyulása folytán 60 cm.-mel rövidebb; a keleti fal 13.05 m. A hajó szélessége az apsisnál 520, a bejáratnál 485 m. Az oldalfalak vastagsága 60 cm. A sarkokban fekvő bejárók szélessége 1*25 m. Belsejük két részre oszlik. A nyugatinak (IV) választófalából csak kis rész maradt fenn. A keletinél (II—

III) teljes hoszszában megvan a két helyiséget összekötő ajtónyílással. A választófal vastagsága itt 50 cm., az ajtónyílás szélessége 130 cm. A homlokzati zárófal bejáratainak méretei: a nyugatin 125, a ke letin is 125 cm. E bejáratoknál az egy darabból faragott küszöb is megvan, a nyugatinál még az ajtósarok forgójának lyukja is látható. Érdekes, hogy az ajtónyílások nem középen, hanem oldalt helyezkednek el, bizonyára azért, mert ez kevésbbé gyengítette a falak erősségét. A nyugati templom nyugati falán is van ajtónyílás, szélessége 130 cm. Ugyané fal mentén az apsistól 230 m. távolságra a tőle nyugatra fekvő ki nem ásott földmetszetet megvizsgálva a gyepes felszíntől 70 cm. mélységben egy burkolat sávot és felette téglákból álló törmellékréteget találtunk. Az oldalhajókat csak a padozatig tártuk föl. A nyugatiban az apsistól kiindulólag az estrich burkolat alatt kőlapokkal, téglákkal fedett csatornát találtunk. Feltárásuk egyenlőre elmaradt és így lefutásukat, rendeltetésüket még teljes bizonyossággal nem ismerjük. Ugyanilyen csatornának a főtemplomban is megtaláltuk nyomát, amely a templomot az apsistól a homlokzatig középtájon szelte keresztül. A csatorna kövei itt azonban már nem voltak meg. A helyükön visszamaradt és behányt földdel kitöltött árokszerű mélyedés világosan jelezte az egykori csatornát. Összefoglalva megfigyeléseinket az épület történetét illetőleg bizonyos, hogy leégett és újra épült, amikor feltöltötték. Ezt igazolják a középhajó kutató árkában feltárt szén- és törmelék rétegek, továbbá a két padozat burkolat, melyeket 40—50, cm. vastag közbeeső feltöltési réteg választ el egymástól. Építészeti l- 68 -