Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)
A tác-fövenypusztaí ásatás. A fövenyi római telep. IVUZSiNSZKY BÁLINT az Ókori lexikonban Herculia cimszó alatt (I. k. 895. 1.) azt írja, hogy az Itinerarium Antonini adatai szerint ez a Herculia nem azonosítható Székesfehérvárral, miként azt Mommsen teszi (C. I. L. III. p. 432.). Ebben Kuzsinszky-nak igaza van. Eddigi székesfehérvári római adataink nem igazolják Mommsen feltevését. Az itt levő római kövek ugyanis nagyrészt a bazilika és más régi épületek falaiból kerültek napfényre. Eredeti lelőhelyük a város környékén elterülő római telepek lehettek, ahonnan mint építőanyag jutottak Fehérvárra. Annyit azonban Kuzsinszky is elismer, hogy annak a római vallási központnak, melyet Mommsen Székesfehérvárra helyez és Kuzsinszky Merculia-nak nevez, nem lehetett tőle messze. Véleményét a Székesfehérvár környékéről szárrnazó feliratos emlékekre alapítja. E kövek között legfontosabbak: a С I. L. III. 3342, mely szerint Severus és Caracalla egy elpusztult templomot újra építettek ; a másik а С I. L. III. 3343 oltárkő, melyet a tartomány papjai állítottak Jupiter Dolichenus-nak ; a harmadik С I. L. III. 3345 az istenné avatott Marcus császár papjait említi, tehát ennek is kellett itt templomának lennie. (V. ö. Szilágyi S. : Magyarország története I. k. CXXXIX és CXL. 1.) E kövek kettejét (C. I. L. III 3342 és 3343) Kuzsinszky szerint Sárpentelén találták és ennek alapján ide helyezi azt a bizonyos Herculianak nevezett központot. 1 ) Kuzsinszky e feltevésével szemben meg kell jegyeznünk, ha Sárpentele csakugyan ilyen jelentős római telep volt, akkor ennek, amint ez minden nagyobb római telepnél megvan, sírokban, épületmaradványokban és egyéb leletekben is nyomának kellene lennie. Erre azonban nincs adatunk. Sőt még a fenti kövek sárpentelei eredete is kétséges. Rómer-Desjardin szerint (A M. N." Múzeum római feliratos emlékei) a C. I. L. III. 3342-nek származási adatai : Cattaneo kézirata szerint PusztaFövényről, (Fejér m.) Katancsich szerint Sárpenteléről szár- 53 -