Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

A XIX. század közepe táján Mün­chenben Kari Piloty, Bécsben Kari Rahl és Hans Makart körül alakul ki egy­egy művészi központ. Mindegyik eu­rópai hirü mesrer volt. Tanítói mű­ködésük elsősorban fontos. Piloty ha­tása alatt alakul ki Bécsben az úgyne­vezett uj-velencei iskola, mely a klasz­szikus formák és beállítások és ragyo­gó kolorizmus mellett apróiékos és külsőséges realizmussal különösen his­tóriai jeleneteknek színpadias elrende­zését vetítette óriási vászon, vagy fal­felületekre. Hans Makart Bécsnek páratlan nép­szerűségű festője volt. Salzburgban 1840-ben született, Bécsben 1884-ben halt meg. 1858-ban a bécsi akadémia növendéke, 1859-től Münchenben van, hol 1861-ben Pilotynak lesz tanítványa. 1862-től 1866-ig bejárja Londont, Pa­rist és Itáliát. Ezután állandóan Bécs­ben marad, 1879-ben a bécsi akadé­mián a történeti festés tanára lesz. Ez évben ő tervezi az uralkodó-pár ezüst lakodalmának diszmenetét. Ekkor in­dul hódító útjára a száraz virágokból készült, úgynevezett Makart bokréta és a Makart kalap. Ha lelki mélységet művei általában nem is mutatnak fel, mégis Makart az ő korának egyik legünnepeltebb fes­tője. Rendkívüli termékenységével, tör­téneti tanulmányokon alapuló jelme­zes alakjainak nyüzsgő tömegével, ér­zékies szépségű nőalakjaival, szemkáp­A Múzeum egyesület választmányi ülése. Egyesületünk 1934 márc. 3-án tar­totta ezévi első választmányi ülését Dr. Képes János ügyvez. alelnök vezeté­sével. Jelen voltak : Marosi Arnold muz. igazgatója, Dormuth Árpád titkár, Dr. Kaltenecker Viktor, Klöckner József, Magdics István, Manger Emil, Márton Jakab, Dr. Mészöly József, Dr. Polgár Iván, Pfinn István, Rauscher Béla, Dr. Say Géza, Schmidl Ferenc, Streit Ferenc és Dr. Szarka Géza vál. tagok : valamint Joachim Józef, Majer Lipót és Radeczky Dezső tb. muzeumőr munkatársak. A titkári jelentés kapcsán Dormuth ráztató dekorativ képességeivél szines­ségével és virtuozitásával szinte párat­lan egyéni siker kisérte pályályán. Hi­res alkotásai : Caterina Cornaro Ve­lencében, (Berlin National galerie) Pestis Firenzében (Firenze) Az öt ér­zék (Drezdai és newyorki, stb. képtá­rakban) V. Károly bevonulása Ant­werpenbe (Hamburg Kunshalle) Ari­adne diadalmeuete (Wien Kunshist. Múzeum) stb. Lovag Freistädtler Jenő mecenási gestusa egy igazán kiváló és ritka művészi értékű Makart képhez juttata muzeumunkat. Azon kevés Makart képek közül való, amalyen nem a tö­megek felvonultatásával bilincsel le a művész. Csak egyetlen alak : a gyer­mek Diana. Vadásztrofeákkal kezében táncol. Festőiséggel tompított barokk. A jókedv és fiatalság bájos szétömlése. Ragyogó makarti színek. A fény és szinproblémákban azonban nem me­rül el a kis Diana kisugárzó egyéni bája, vidámsága, életkedve és jelleme. A Makartoknál ritkábban fellelhető lel­kiség árad a képen. A mélytüzű kék és piros színek finoman hangoltak, a formák kihangsúlyozottak. A kép be­fejezett és az egyéniség bélyegét vi­seli magán. A pompás, hatalmas méretű kép,, mely egyik dísze Muzeumunknak, ott mindenkor megtekinthető. Dr. KÉPES JÁNOS. Árpád bejelentette, hogy hosszas le. véltári kutatás után sok értékes adaj tot talált Vörösmarty Mihály fehérvár tartózkodására vonatkozólag, nemkü­lönben teljes fényt derített a család itteni múltjára vonatkozólag, Mely szorosan egybeforrott a város XVII— XVIII. század restaurációjával és 1688-ig megy vissza. Megtalálta egye­bek közt a költő nagyszüleinek fehér­vári házát, melyet azután édesatyja örökölt és annak halála után az özvegy kezén maradt 1825-ig. Az egyesület örömmel köszöntötte a kutató ered­ményeit és egyhangúlag elhatározta, hogy a házat emléktáblával fogja meg­jelölni. HIVATALOS TUDÓSÍTÓ. - 49 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom