Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Székesfehérvár eleste és Warkocs György hősi halála. uralmával. A fehérváriak nagy többsége megőrizte a Zápolyai-család iránti hűségét és ellenséges indulattal viseltetett azokkal szemben, akik a várost Ferdinánd kezére játszották. A német őrséggel is össze-összetűztek. így 1542 telén is összevesztek, mely alkalommal sok német katona életét vesztette.

7

) Sokkal nagyobb baj volt azonban, hogy a török hallani sem akart Ferdinánd magyarországi uralmáról és a két országrész egyesüléséről. Szolimán magyarországi politikájának alaptétele volt az ország két részre osztásának állandósítása, nehogy ismét egységes magyar nemzet állja útját hódító szándékainak. Ezt a politikát veszélyeztették a váradi béke pontjai, majd János király halála után Ferdinándnak az egész ország megszerzésére irányuló törekvései. A szultán tehát elhatározta, hogy Budának és az ország közepének elfoglalásával éket ver Magyarország keleti és nyugati részei közé és így ezek egyesülését leheletlenné teszi. Már 1541 elején híre járt, hogy a szultán nem akarja János király fiának hagyni az országot, ha csak meg nem kapja Budát, Pécset és Székesfehérvárt.

8

) Városunk ekkor már Ferdinánd kezén volt és hiába igyekezett visszafoglalni a 8000 lovassal a város közelében tartózkodó Mehemed belgrádi bég, Török Bálint ugyan hozzácsatlakozott, de a más felől ide rendelt török csapatok a nagy hóesés miatt nem tudtak Fehérvárig eljutni.

9

) így egyenlőre Székesfehérvár megmenekült a török uralomtól, de miután 1541 nyarán Szolimán csellel hatalmába kerítette Buda várát, a törökök támadásának még jobban ki volt téve. Ez év végén is rohamot intéztek a város ellen, sok embert megöltek és számosat megsebesítettek.

10

) Mindezek a körülmények azt bizonyították, hogy a szultán nem hagyja Székesfehérvárt Ferdinánd birtokában. Szolimán magának Ferdinándnak is megírta, amidőn Buda török kézre jutása után békét kért tőle, hogy a béke fejében a múlt télen elfoglalt váraknak, Székesfehérvárnak, Visegrádnak, Tatának és Esztergomnak átadását követeli.

11

) A feltételeket Ferdinánd természetesen nem fogadta el, hiszen tudta, hogy az ország tekintélyes részének birtoka függ ezeknek a városoknak birtokátó]. Inkább arra törekedett, hogy Budát visszafoglalja és e célból sikerült is neki mintegy 80000 emberből álló birodalmi hadat kieszközölni a török ellen. Azonban a sereg fővezérévé kinevezett Brandenburgi Joachim őrgróf Buda visszafoglalását meg sem kísérelte, hanem Pest sikertelen ostroma után seregét haza engedte. Pedig a had minden7) Verancsics-féle magyar krónika : Monum. Hung. Hist. Script. III. 84. s) Történelmi Tár, 1905. 343. 9) Monum. Hung. Hist. Okmánytárak XVI. 205. 10) Történelmi Tár, 1905. 345. Ц) Károlyi Á. : A német birodalom hadi vállalata Magyarországon 1542ben. — Századok, 1880. 361. - 3 -