Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

A Vörösmarty család múltja kevés a földje a határban, nemhogy legelője, melyet a juhok oly hamar letarolnák és nem maradna a többi állat legeltetésére elegendő; így is a maximális állomány áll mindenkor az özvegy aklában (1778—81: 85 drb. 1882—87: 50 drb. majd 27, 19, 17, 13) 1800. évben már nincs juha a háznál. A többi állat is ennek arányában fogy: Eleinte 4 ló, 1—2 tehén 2—5 borjú szerepel, majd 3 ló, 1—2 tehén 2 borjú, később 2 ló, végül csak 1—2 tehene maradt.

23

) Az 1785. évben a szomszéd házban Divényi József megy. katonát találjuk lakóként, kinek 1 tehénkéje és 1 borja van. A fiatal ember Vörösmarty Katalin iránt szerelemre gyúl és nemsokára el is veszi s elhagyja a várost. Később Zichy-ujtalusi tiszttartóként látják viszont, kinek Fehérvárott két háza van: a Királykút-utcában a mai Katerinka-Seper féle ház és a Felsőkirálysoron egy. Az özvegy lassanként maga marad. 1793-tól egy szegény aggastyánt találunk még lakóként a házban („miser"—„senex") Csárody Jánost; 1804-ben Szabó József; 1806—7-ben Magyar István a lakó. 1807-ben özv. Vörös Marty Ferencné, Simogha Erzsébet gyermekei kérelmére végrendeletig rendelkezik vagyonáról. Ez a maga szemében páratlan s főleg a költő atyjára vonatkozólag meleg hangú rendelkezés, mely Szfvár 1807. évi jegyzőkönyvében 1418. sz. alatt teljes egészében megtalálható, a következőkép hangzik : „Alulírott még ép elmével de egyszersmind öregségem miatt könnyen megtörténhető halálomat előttem tudván gyermekeim között megmaradóit javaim iránt, melyeket úgy boldogult férjemmel Vörös Marty Ferenczel kerestem, így szabad akaratomtól függenek, villongások ne támadjanak, teszem gyermekeimnek akaratjából is a következendő utolsó rendelkezésemet és gyermekeim közt való osztályt. Először, minthogy Ferenc fiam, mint gyermekeim között öregebb, özvegységemben mindenben tanácsával, minden iparkodásával gazdaságomat segítette és apró gyermekeimre nézve is igaz atyafiságát megmutatta, azért fejérvári hegyen az úgy nevezett Turószsákban fekvő szöllőmet 1000 foréntokban neki adom és által adtam. Másodszor Mihály fiam alig oskoláit végezte, azulta maga fáradságával keresvén élelmét, nékem az iránt semmi költséget, vagy alkalmatlanságot nem szerzett, sőt még házasságára is, a mit pedig tartoztam volna, néki semmit sem adtam, mégis nevezett Mihály fiam szívességét, engedelmességét és amennyire tőle telhetett segítségét tapasztalván, ezen felül pedig tőle telhető módon hátralévő életemben reám való gondoskodást ajánlván és ugyanazért, hogy én is anyai szivemet hozzá meg mutassam és valamivel segíthessem, minthogy még eddig soha sem segítettem, általadom 23) Port. Conscript. 1778—1786. Conscriptio Quanti Contributionalis Lib. ас. Rg. Cittis Alb. Reg. 1791-1807. - 37 -