Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)
A Vörösmarty család múltja. püspök oldalára állott, ki azután beajánlotta őt a Budai Kamarai Administraturának, s ezúton jelöltek neki az elsők között lakóházat a töröktől visszafoglalt városban. Utóbbi feltevést támogatja látszólag az a körülmény, hogy Gergelyt a család a továbbiakban mindig elejteni látszik, nem említik, szinte elfelejtik létezését s így történhetett, hogy a genealógia kutatói Oyörgy-től számaztatták a fehérvári ág tagjait. — Nehézség az is, hogy a hivatalos aktákban nem a Vörösmarty nevet találjuk, hanem a rövidebb Vörös nevet, ami a kutatást rendkívül megnehezíti. — Fejérvármegye levéltárának nemességi iratai között egy 1779. évből származó deeoutrum K<?/*ös(Marty) Mihályt pátkai lakosnak mondja, hova öreg korában Kádártárói költözött. 8 ) Pátka község 1696. és 1720. évi lakosai között egy Vörös Máté nevezetű egyén szerepel. 9 ) Minthogy a Vörösmaríyakat a katolikus és református anyakönyvekben, a városi és községi életben egyaránt Vörösöknek nevezik és írják (maga a költő is úgy szerepel a nadapi [Fejér m.] róm. kat. anyakönyvben), nem lehetetlen, hogy az ugyanakkor ott szereplő Vörös Samu mellett ezt a Vörösmarty Mihályt: Vörös Máté-nak mondták és írták. A Mihály név teljesen elveszett, ami annyival is valószínűbb, mert a név a későbbi iratokban is többnyire két szóba írva Vörös Martykép fordul elő, sőt Székesfehérvár 1824—26. évi Wüstinger-féle telekkönyveiben Vörösmarty Ignác: Vörös Mátélgnácnak (sic!)van bevezetve. Hasonló elírás származottja az 1754-es nemesi összeírásban szereplő Vörösmarty Márton a Vörös Marty név második részének Martinus-sá való változtatásával, valamint az öreg fehérvári polgár tudatában a Vörös Marci elnevezés is. 10 ) Mivel a genealógia több kérdése még nincs eléggé tisztázva jelen tanulmányomban csupán a Fejérmegyében főkép pedig Pátkán szereplő ággal, valamint a költő székesfehérvári ágával fogok foglalkozni. V Mihály nevével a tolnamegyei és fejérmegyei ág egy törzsbe olvad össze. Mihály fiai közül János és Imre 1749-ben Tolna vármegyében laktak, István azonban Pátkán szerepel. Mellettük András fia János is Pátkára jön, így itt két testvér részéről történik egy szerfelett bonyolult elágazás. Mindkét ág igazolván vérségi összeköttetését, illetőleg a címeres levél szerzőjétől való leszármazását 1749 április 29-én Tolna vármegyétől simontornyai keltezéssel nemesi bizonyítványt kapott, melynek alapján nemességüket Fejérvármegye is elismerte. 11 ) 8 ) Fejérvárm. Levéltára. Nobilitaria V. csomó. 9) Károly János: Fejérvárm. története IV. k. Szfv. 1898. io) Námesy Medárd és Philipp István reálgimn. tanárok adatai. n ) Fejérvárm. Levéltára ; Nobilitaria V. csomó. — 11 —