Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)
A Vörösmarty család múltja. etiam rari fidelitatis constantia se exhibiturum et impensurum vele pollicetur« 3 ). Ki volt ez a V. János? Milyen szerepet töltött be a XVII. század folyamán? Honnan származik? Mindmegannyi kérdés, melyre a további kutatásnak kell a választ megadnia. Pintér Jenő szerint 4 ) a család dunántúli származású, közelebb a baranyamegyei Veresmart (Baranyabán, Popovac) községtől veszi eredetét. Ez esetben a XVII. század híres convertitája, a volt protestáns prédikátor és iskolamester Veresmarti Mihály is e családból származnék. A harcos egykori ürményi (Nyítra m.) prédikátor, ki magára vonta Forgách Ferenc nyitrai püspök haragját, 1610-ben komjáti prédikátorsága idején Pázmány Péter hatalmas egyéniségének befolyása alá került és a katolikus vallásra tért. Előbb Vág- Sellyére került plébánosnak, majd Pozsonyba, és tevékeny részt vett az ellenreformáció munkájában. Bethlen Gábor elől menekülnie kellett 1615-ben. Az 1629-iki és 1638. zsinatok határozatainak aláirói közt ő is szerepel. 5 ) Nem lehetetlen, hogy így éppen az ő befolyásának eredménye ez az armális-levél, mely kezdősoraiban is »egyes hivek alázatos könyörgéséről« beszél, habár az a hivatalos stilus formanyelve is lehet. Nagy Iván 1680-ból említ egy Veresmarti Mihály nevű prédikátort Pápán. Ebből a családból származik-e, nem tudjuk. A XVI. század második felében alsó-Baranyában egy Veresmarti Illés superintendens szerepelt, ki 1575-ben a hercegszöllősi zsinatot hívta egybe és Dunántúl déli részének a protestantizmushoz való csatlakozását mondotta ki. A fentemlített konvertita Mihály (1572—1645), ebből a családból származott, nemkülönben az 1673—1699 közt Baranyában szereplő Veresmarti János is. Ez a család viseli tudtunkkal először e nevet, de nem lehet a mi Vörösmarty családunkkal azonos mert a nemesi névtárban Veresmarti (Vég) néven szerepel külön armáiissal, pecsétcímere is ezt bizonyítja. 6 ) A mi Vörösmartyaink legtöbbször „Veres" vagy „Vörös"-nek írták nevüket, magában az armalisban is kétfélekép szerepel : Vörösmarty és Veresmarty. A későbbi iratokban Vörös Marty-nak találjuk írva. Ha az írásmód után haladva kutatunk, úgy négy Veres Marth községet találunk Magyarország területén : Heves megyében, Gyöngyös közelében egy katolikus községet, melynek területén a pálosoknak volt hajdan kolostoruk, de a XVI. sz. folyamán elpusztult ; 3) Brisits Frigyes: Vörösmarty János nemesi oklevele. írod. tört. Közi41. évf. 1931. 202-204. 1. 4 ) Pintér Jenő: Magyar Irodalomtört. 5. k. Bpest. 1932. 5 ) Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1912. XIV. k. 1124-1125. h. 6) Rexa Dezső : Névmutató Fejérvármegye levéltárának nemesi anyagához. Szfv. 1914. 156. h. - 15 -
