Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

és mérföldkő. Érd régisegi. A fülei masztodon lelet Csősz mint római lelőhely. A polgárdii kastély régiség­gyűjteménye. Szabadbattyáni leletek a népvándorlás korából. Kómái telep­nyomok Rácalmáson. Adonyi, duna­pentelei és sárosdi leletek. A felső­cikolai sírhalmok. A szászhalombattai sírhalmok. A budai kapu tornyának méretei. A sárpentelei római oltárkő. Emelett időközönként a helyi lapok­ban tájékoztatta a közönséget a mu­zeális ügyekről, megtekintette Buda­pesten a Bécsből visszakerült műkin­cseket és a Ráth múzeum kiállítását, a N. Múzeum újonnan berendezett hadtörténelmi gyűjteményét, a sárvári kastély székesfehérvári vonatkozású freskóját, a veszprémi múzeum vár­palotai ásatását, rendezte a múzeum­egyesület szabadtanítási előadását és ennek keretében ismertette a Bécsből visszakerült műkincseket, áttanulmá­nyozta a városi levéltárnak a székes­fehérvári királysírokra való okmányait. Dormuth Árpád a »Szemle« nyom­dai munkálatainak irányítása mellett szerkesztette annak »Kultúra, irodalom és művészet« с rovatát, leközölte »Prohászka Ottokár és az új magyar költészet« с tanulmányát, hírlapi köz­leményeket írt a múzeum működésé­ről és a Vörösmarty-Társaságban Szé­kesfehérvár irodalmáról tartott előa­dást. A múzeummal kapcsolatos iro­dalmi tevékenységet fejtettek még ki mint a Szemle munkatársai : Schoen Arnold: Székesfehérvár 18. századi mesterei. Fischer V. festő levelei a Szent István főoltárképről cikkeivel. Philipp István Városunk múltjából, és Albensis (Dr. Juhász Viktor) Székes­fehérvár múlt századának tűzbizton­sága с közleményeikkel. Dr. Alföldi András egyik népvándorláskori edé­nyünket, mint hun leletet ismertette az Archelogia Hungarica 4. hun em lékekről szóló füzetében, Dr. Márton Lajos ugyanitt a La Téne-kulturáról kiadott művében kelta leleteinket dol­gozta föl, Szilágyi János A pannóniai bélyeges téglák с dolgozatában ró­mai feliratos tégláinkról emlékezik meg, Dr. Tompa Ferenc utján a »Deutsches Archeologisches Institut« kiadványa számára küldtünk adatokat őskori gyűjteményünk újabb gyarapo­dásáról. Látogatók. A múzeum látogatóinak ismer­tetésében a legmélyebb köszönettel kell megemlékeznünk arról a magas megtiszteltetésről, amidőn Dr. Hóman Bálint vall. és közoktatásügyi minisz­ter úr ő nagyméltósága, városunk kép­viselője január 15-én meglátogatta mu­zeumunkat,fezzel a legmagasabb és legilletékesebb elismerésben részesítve szerény működésünket. Tudományos tanulmányozás végett keresték föl muzeumunkat: április 17-én Dr. Ku­zsinszky Bálint egyetemi tanár, a ma­gyar régészet e kiválósága szemlélte végig gyűjteményeinket, Dr. Márton Lajos a N. Múzeum régiségtárának igazgatója kelta leleteinkről készített felvételt, Dr. Alföldi András egyetemi tanár római feliratos köveinket tanul­mányozta és fényképezte, Dr. Varjú Elemér a N. Múzeum történelmi osz­tályának igazgatója november 27-én látogatta meg gyűjteményeinket és az ország »legtisztább muzeuma«-ként dicsért meg bennünket, Dr. Zsivny Viktor a N. Múzeum ásványtani osz­tályának igazgató őre a múzeum meg­tekintése közben főlegl őslénytani a­nyagunk iránt érdeklődött, Dr. Fejes György a pécsi múzeum igazgatója szemlélte meg új elrendezésünket, Török Gyula, egyetemi hallgató ger­mán leleteinket, Gonda Béla egyetemi hallgató néprajzi anyagunkat tanulmá­nyozta, Nyilas-Kolbjenő, az »Új Idők«­ben való ismertetés végett kereste föl a muzeumot és régi játékkártyáinkról adott felvilágosítást, R. Radford angol tudós őskori régiségeinkről készített jegyzeteket és rajzokat. A múzeum összes látogatóinak száma 10356, 'ebből 6671 ünnep és vasárnapra, 3694 a hétköznapokra esik. A csoportos látogatók száma 3451, ebben szerepel a helybeli hon­védgyalogezred 40, a tiszamenti gaz­dák 32, a M. Kir. Testnevelési főis­kola 28 látogatóval. A gyűjtemények gyarapodása és törzs­állománya. Adományokkal gyarapították a mú­zeumunkat: Dr. Alföldi András Budapest, vit. Angyalffy Nándor, Alba Regia Polgári Lövészegyesület, özv. Ádám Istvánné Mány, Béri Balogh Gyula Cece, özv. - 103 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom