Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)
ahol forrás is van Héger József és Mészáros Ferenc földje körül vízlevezető árkokat húztak. Az árkok mentén falszerű kőrakások, égetett agyag tapaszok, római téglatöredékek, egy kézi malom, cserépből készült szürőedény kerültek elő. A leleteket Horváth Ferenc munkás jelentette a múzeumnak, amiket aztán be is szállítottunk. Később a tüzetesebb helyszíni szemle alkalmával római domborműves kőtöredéket is találtunk, ami megerősítette sejtelmünket, hogy a leletek római eredetűek, egy kisebb római telepnek maradványai. A nagyobb arányú feltárást az őszi vetési munkálatok meggátolták, a jövő aratás utánra kellett azt halasztanunk. Gsákberényben római alapfalakat ástak ki. Csákberény és a hozzá tartozó Orond puszta nevével többször találkozunk az Arch. Értesítőben (1894, 1895, 1903, 1906, 1907, 1913). A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Muzeumegyesület 1913-ik évi jelentése si megemlékezik róla feljegyezve, hogy Dr. Szőke Károly 1886-ban Orond-puszta határában vagy hat római épület falát ásta ki. Nem volt tehát újság előttünk, midőn Szécsény Ferenc, csákberényi ref. tanitó jelentette, hogy alapfalakat tártak föl. Szóbeli előadásából és a bemutatott vázlatból ugy látszott, mintha fürdőről volna szó. A kérdés tisztázása végett szept. 8-án Dr Polgár Ivánnal és Joachim Józseffel helyszíni szemlét tartottunk A feltárt falak tényleg egy fürdőhelyiséggel felszerelt nagyobb épület maradványainak bizonyultak. Ezt igazolták a római fürdőben szokásos padozattartó oszlopocskák. Az oszlopocskák 4 cm. vastag 18x118 cm. nagyságú téglákból állottak egy négyszög alakú helyiségben, amelyhez 1 35 cm. sugarú félköralakú vízmedence csatlakozik. A törmelékből festett vakolatdarabokat gyűjtöttük és hoztunk magunkkal. A falakról Joachim József volt szíves alaprajzot készíteni. Az uradalom intézősége hallsadtkori bronzborotvát, középkori sarkantyút, bárányjelző fafaragványt ajánlott föl muzeumunknak és egyben támogatást a falak esetleges további feltárásához. Ssárosdi árpádkirályok korabeli temető. A sárosdi jegyzőség értesítése szerint 1934 április havában a községi legelőn két embercsontvázat és egy edényben régi pénzeket találtak. Egyéb elfoglaltság miatt a leletet csak augusztus 28-án szemlélhettük meg. Az egyik combcsonton látható zöld folt elárulta, hogy a csontváznak mellékletei is voltak. Ezek a pénzekkel együtt, amelyek azonban a csontvázoktól távol kerültek elő, ugyan elkallódta', de elég alapot szolgáltattak az ásatás megkezdésére. Az ásatás színhelye a község északi végén elterülő sertéslegelőn felvezető ut széle volt, ahol az út a szőlők felé elágozik. Kutatás felfelé menve csak a jobboldali úttesten volt, a szomszédos szántóföldekre és az úttest baloldalára nem terjedt ki Az ásatás által feltárt sírok száma 15. A csontvázak közül 7 teljesen, 2 csak részben volt megmenthető és beszállítható. A többi egészen elkorhadt Mellékletek : 2. sir. A nyakcsigolyáknál bronzlemez. A lemez köralakja, a rajta kivehető körvonalak szerint római érem, mely átlyukasztva nyakcsüngőként szerepelt. 3. sír. Két ezüst gyűrű egymásrahajló végekkel. 4. sír. Vascsat töredéke a jobb medencéről. 6 sír. Vascsat töredékei a bal medencéről. 7. sír. Két halántékkarika ezüstből, a balkéz ujján fonatos ezüstgyűrü. 9. sír. Két fülbevaló a koponya két oldaláról. Végük nyitott, az egyik fehér fém, a másik bronz. 11. sír. A koponya baloldalán halántékkarika fehér fémből. 12. sír. Két halántékkarika ezüstből a koponya két oldaláról. 13 sír. Vascsat töredéke a bal medencéről. 14. sír. Egy halántékkarika a koponya mellől, két gyűrű az ujjakról, hármasfonatú nyakperec bronzból. 15. sír Két halántékkarika a koponya mellől. A beszállított csontvázak száma 9. (Lt. sz. 9205, зоо/ 1934 ) E szegényes mellékletú temető az első árpádkirályok korabeli temetők közé tartozik és igy csontvázai értékes adatok ama kor embertani megismerésére. A temető a hallottak szerint kiterjed az út bal oldalára is, sőt minden valószínűség szerint a szomszédos szántóföldekre is Feltárásunkat jobb időkre kellett-halasztanunk. • в -
