Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
50 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE következnek. Mint a továbbiakban látni fogjuk, lassan az egyházi élet is föllendül, mert a gyérszámu evangélikusok már 1694-ben megépítik egyszerű kis templomukat s az 1696. évi összeírás szerint Inotán már a következő lakosokat találjuk : Biró : Tóth Mihály ; lakosok : Németh János, Kovács János, Molnár Benedek, Szabó Péíer, Kis József, Ihász András, Németh József, Szabó József, Hamar István, Dömöky István, Szabó István, Hamar Mihály, Bodai Gergely, Szabó András, Szabó Lukács s a község Zichy Pálé 05 . A falu ujrateremtőéül azonban gr. Zichy Imrét kell tekintenünk, ki 1699-ben telepeseket hoz Inotára, mint azt a török követjárással 06 kapcsolatban Miskey Istvánhoz, Fejérvármegye akkori alispánjához írt s 1699 dec. 5-én, Győrben kelt leveléből tudjuk. A község fejlődéstörténetének szempontjából rendkívül fontos dokumentum a következőkép hangzik: „Mivel magam messze nem távozhatok, tisztartómat küldöttem alá, kérem Kegyelmedet szeretettel, az menynyire lehet szegény, pusztasággal lévő faluimat tekintse, anynyival is inkább, mivel legjobban útban vadnak, hogy sem más faluk. — öcsém uram is mit írjon in absentia includálta Kegyelmed, magam is kérem Kegyelmedet az inotaiakat tekintse, csak az idén szállották meg az helt, az menynyire lehet, az idegen népet, az ki vármegyénket szereti ne idegenitsük, maga segítse Öcsém uram eőket, mi is azon leszünk, kegyelmed jóbarátja akaratát adandó alkalommal megszolgáljuk 57 . " 1702-ben Inota már Zichy Istváné s 1704ben Heister Sigbert császári generális rabló csapatai fosztogatnak Palota, Péth és Inota környékén 58 . A szatmári békekötéssel Palota szerepe végleg megszűnik s a vidék bujdosó lakossága lassan visszatér otthonába. Az 1720 évi összeírásból Hamar György, Hamar Mihály, Forkács István, Kis István, Szabó Mihály, Bodai János, Német János, Mészáros Mihály, Solyrnos István, Berta András, Horváth György, Lukács György és Takács István inotai lakosok neveit ismerjük 59 . A község ezídőben lendületes fejlődésnek indult s az 1744—45 évi adólajstrom szerint már 67 házat találunk a faluban, 67 adófizetővel, kik œ ) 1. Károly János már idézett művét IV. p. 238. o0 ) Schneider Miklós : Török követség átvonulása Fejérvármegyén 1699-ben. 1. Fejérmegyeí Napló 1930. április 13. sz. r>í ) 1. Fejérvármegye Levéltára : Fasc. 286. 58 ) Dr. Lukcsics József : Veszprém város újkori története, p. 53. továbbá Tört. Tár. 1899. Thaly Kálmán : Dunántúli Vármegyék gyűlése Sümegen : II. A Vármegyék gravámenjei, Sümeg 1708 jan. 15. p. 219. „1704-ben generális Heister Veszprémet, Pápát, Palotát és több azok közül lévő falukat tűzzel porrá tette, sok embereket fegyverre hányatott értékeiket elprédálta. A. szegénység sok helyen csak az rajta válóban maradott. Megtörtént a vármegyében à magunk saját miliciájától s hazánk fiaitól ez elmúlt télen valahol széna tapasztaltatott, nemesi kúriákra, majorokra ráütvén a katonaság, ami ellenségtől megmaradt egészben konsummálta és elvesztegette, elloptak mindent." bö ) 1. Károlyi János idézett művét IV. p. 238. összesen 486 frt. 46 kr. adót fizetnek 60 . 1754-ben súlyos határvillongás tör ki a csóri, inotai és réti pusztai lakók közt, melynek híre feljut egész Mária Teréziáig, aki aztán a megyéhez intézett királyi leiratban inti a megyét és a Zichyeket, hogy minden igyekezetükkel hassanak a nevezett községek lakóira, hogy a csúf civódás elüljön s a békesség helyre álljon 61 . 1765-ben a község népessége ujabb telepesekkel bővül. A Polányból (Magyarpolány Veszprém megye) hitük miatt kiüldözött és hontalanná vált evangélikusokon ugyanis a Zíchyek könyörülnek s Inotán egy teljesen külön utcát telepítenek be velük. Az uj telepesek megkapják az Irtás-földeket s öt évi adómentességet élveznek 62 . Ezidőben állítják helyre a község elpusztult határait. Gr. Zichy János és István kérésére ugyanis Inota és Isztimér közt még 1752-ben rögzítik a határt 6:í , de a Palota—Inota-i határjárások csak 1777-ben fejeződnek be <u . 1786-ban gr. Zichy István és Miklós kezében találjuk a községet 65 , mely a 18, század végén gyakran szerepel a megyegyűléseken düledező evangélikus templomával kapcsolatban. A 19. század elejéről két adólajstromát ismerjük. Az egyik 1827-ből való s benne már nyolc mesterember szerepel. Ezek : Sass János kovács, Vasinka György posztós, Vesztróczy János szűcs, Pesser János csapó, Mohi Mátyás, Mayer Mihály, Glóser Mihály és Gál János molnárok 66 . A másik adólajstrom 1846—47 60 ) 1. Fejérvármegye levéltára. Conscriptio Possesíonis Inota Anno 1744 — 45. Az adólajstrom pontos kimutatása szerint Inotán az 1744—45. adóévben volt 67 házszám, 67 adófizetővel, 37 jobbágy, 25 tizenhat éven aluli fiú, 4 leány, 2 testvér, 26 zsellér, 3 lakó és 4 cseléd. A község állatállománya : 134 jármosökör, 46 fejős tehén, 37 hámos ló, 7 tinó és 61 sertés volt s a község lakói 338 г /з másodrendű szántót, 112 hold harmadrendű kaszálót és néhány hold szőlőt műveltek. Az adólajstromban szereplő családnevek nagyrészt a következők : Bencze, Bodai, Hamar, Károly, Kuthi, Mészáros, Pátkay, Sándor, Szabó, Szarka, Zugor. f!1 ) 1. Fejérmegye 1754 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 510. — Ugyancsak súlyos határvillongások voltak Inota és Palota között is. Általában az inotaiak igen verekedősek lehellek, mert amikor a palotaiak elmentek Inotára határtjárni, az inotaiak a biróval az élén fejszékkel és dorongokkal fogadták őketes egy Aranyas nevű, palotai öregembert véresre vertek, nemes Kereskay Istvánnak pedig lehúzták és elvették a mentéjét. Hosszas húza-vona után 1745-ben megárkolták a Palota-Inota i határt. 1. bővebben „Palotaváros pörei a gróf Zichy-család ellen" Veszprémvármegyei Múzeum Lltára 572. p. 168-195. 62 ) 1. Fejérvármegye 1765 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 959, Az utcát még ma is „pojányi" uccának nevezik. G3 ) 1. Fejérvárroegye 1752 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 334. 64 ) 1. Fejérvármegye 1777 évi megyegyűlési jegyzőkönyve p. 262. ^j 1. I. M. Korabinsky : Geogr. Hist, a Produkten Lexikon von Ungarn 1786. p. 262. 1. még: Palotaváros pőréi a gr. Zichy család ellen, Veszprémvármegyei Múzeum Lltára 572. Hogy mint osztoztak gr. Zichy István és Miklós Inotán, azt kitűnően szemlélteti Inota helység 1778-ból származó térképe, melyet Hajós Ferenc mérnök készített s melyet 38/315 sz. alatt tart nyilván a Veszprémvármegyei Múzeum Térképtára. Ugyanott találjuk Réti-puszta és Baglyashegyí szőlők 1771-évből származó pompás térképét, melyet Nagy Józsel, hires veszprémi mérnök készített. t,í! J 1. Fejérvármegye levéltára, Conscriptio Portális Poss. Inota Anno 1827.
