Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 49 Palota s véle együtt Inota is mos öt évig marad török kézen s még ezután is hosszú ideig hol a török, hol a magyar parancsol határában. A község sorsáról ezidőben csak közvetve tudunk nagyrészt Palota várával kapcsolatban. így ismerjük Horváth Gáspár palotai kapitány szerepét a vidéken, ki hősiesen áll ellen a töröknek, majd az első Zichy, Zicsi Péter megjelenését, kinek személyéhez sok szomorú, rossz emlék fűződik. Az ő idejében kap lábra a protestantizmus Palotán és valószinűleg Inotán is, amiről azonban később az egvháztörténelmi emlékek közt szólok. 1614 ben Zichy Péter a palotai kapitány, ki a kamarának 1615 II. hó 15-én kelt tiltakozása ellenére is 1700 frt. évi bér fejében megkapja a Palota és Veszprém várak környékén elterülő birtokok bérletét, olymódon, hogy Szent Mihály napkor ,850, Szent Mártcn napján ugyancsak 850 frt. kell fizetnie 50 . 1622-ben Cziráky Mózes birtokában találjuk Inotát. Ezévben ugyanis II. Ferdinánd Cziráky Mózesnak a Bethlen Gábor féle mozgalom alatt szenvedett sok káráért 6000 frt.-ban átírja neki Várpalotát a hozzátartozó következő birtokokkal: Ság, Berhida, Eősi, Vinyola, Csór, Inota, Kistés, p Föveny, Péth, Vám, Bedegh, Láng, Alap, Jásd, Szentmihály, Kálóz, Keresztúr, jegyzőkönyv szerint a Völgyi-utca 176. sz. telken V. Kováts István az udvar délnyugati sarkán, a sertésól fundamentumának ásása közben arasznyi mélységben találta, egyszerű cserépfazékban, mely azonban összetört és így hiányosan maradt fenn. A lelet a községházára, onnan pedig az alispáni intézkedés folytán a múzeumba került megőrzés és meghatározás végett, amit gróf Somssich János, kiváló éremgyüjtő volt szíves végezni. Vizsgálata eredményéről a következőkben számol be. A lelet összesen 633 drb. érmet foglal magában (?). A legkorábbi érem 1504-ből, a legkésőbbi 1592ből való. A lelet külföldi és magyar pénzekből áll. A külföldiekben 4 drb. tallér van és pedig : I. Ferdinánd osztrák főherceg (1564—1595.) évszámnélküli tiroli tallérja. 2. Ágost (1553—1586) szászországi, 1570. évi tallérja. 3. Montmorency Fülöp (1540—1568) Horn grófsági, évszámnélküli tallérja. 4. I. János—György—Kristóf—János Ernő társuralkodók (Eislebeni ág) (1558—72.) Mansfeldi gróf sági tallérja 1570-ből. Külföldi érmek még 1 drb. I. Zsigmond lengyel király (1506— 1548) István 3 garasosa 1547-ből, 2 drb. lengyel 3 garasosa 1530—1535-ből. Brandenburgi Albert porosz herceg (1525— 1569) 10 drb. 3 garasosa 1532, 1534, 1541, 1544 és 1545 évekből, Ágost Zsigmond lengyel király (\ 548 —1579) porosz 3 garasosa 1551-ből 1 drb. Még 9 drb. garasos van a leletben, valószinűleg lengyel garasosok ezen időből. Pontosan megállapítani nem sikerült ezeket. Egy drb. külfüldi (porosz ?) 3 garasos 1550-ből ugyancsak nem volt meghatározható és 4 dib. magyar dénár sem, kopottságuk miatt. A magyar érmek képezik a lelet zömét, amennyiben a leletben 605 magyar dénár van és pedig' 1 drb. II. Ulászló K.-H. jegyű dénár. 1504-ből, 2. drb. II. Lajos dénár, (egyik K.-B. jegyű 1526-ból, a másik С liliom-jegyű, igen érdekes egykorú hamisítványnak látszik 1526-ból 3. I. Ferdinánd 272 drb. magyar dénárja. Ezek közül 269. drb. K.-B. jegyű (körmöczi veret) 1 drb. H.-N. jegyű, nagyszebeni veret (1. Harsányi 188 sz.) 1531-ből, 1 drb. N.-C. jegyű nagybányai veret (1. Harsányi 193. sz.) 1 drb. H.-P. jegyű nagyszebeni veret 1552-ből (1. Harsányi 190. sz.) utóbbi igen ritka. 4. Miksa 155 drb. magyar dénárja. Ezek közül 153 drb. K.-B. jegyű és 2 drb. H.-S. (Hungária-Superior kassai veret.) 1574-ből és 1575-ből, V. Rudolf 171 drb. magyar dénárja. Ezek közül 168. drb. K.-B. jegyű 2 drb. H.-S. jegyű (kassai) 1580-ból. 1. drb. K.-B. jegyű évszámnélkül (ritka !) M ) Orsz. Lltár Után. Acta neoregestrat« fasc. 93. nr. 9. Hörcsögh, Üregh, Múth, Déd, Szent Iván, Jenő, Ladány, Thés, Lepsény, azon kikötéssel, hogy Vizkeleti János veszprémmegyei királyi várának fizessen 4000 frt.-t, mely összegben, eddig a királytól birta, Cziráky Mózes, pedig 6000 frt.-ban birhatja mindaddig, mig a király vissza nem váltja r>1 . Ugylátszik azonban, hogy Cziráky Mózes az összeget nem fizette le s az adományozott birtokokat sem fogadhatta el soha. Halála után felesége Káldy Zsuzsanna tart e birtokra igényt a veszprémi püspökkel szemben s amikor az utóbbi panasszal fordul a kamarához, Káldy Zsuzsanna birtoklása ellen a Kamara 1630-ban Laszy Pétert küldi Palotára, hogy a Palota várához tartozó birtokokat adja át Káldy Zsuszannának, Osi és Hajmáskér kivételével, amelyek „ab antíquo jure"-, régi jogon a veszprémi püspökséghez tartoznak — 52 Laszy Péter dec. 12-én hirdeti ki hivatalosan a király akaratát, hogy 1000 magyar frt. ellenében meghagyja Káldy Zsuzsanna kezén fenti feltételekkel a birtokokat. Az ítélettel mindkét fél elégedetlen. A püspök azért, hogy nem kapta vissza minden birtokát, Káldy Zsuzsanna pedig bosszankodik a jogtalannak vélt 1000 frt. miatt. Nincs is béke köztük ; Káldy Zsuzsanna a zálog birtokurához Zichihez fordul, a püspök is vele egyezkedik. 1629 május 18-án Sennyái püspök Zicsi Pállal, (1598—1638. felesége Csaby Sára) Péter fiával meg is köti az egyezséget és 10000 frt. kölcsönnel visszaváltja a birtokokat 53 . Ennek következtében az egyházi birtokokon kivül, melyek közül tulajdonképen már egy sem tartozott Palotához, a többi, tehát Inota is a Zicsi család kezén marad. Az 1640-es években újból a török az úr Palota környékén s így Inotán is. Néhány évvel ezután 1650 ápr. 20-án III. Ferdinánd Zichy Istvánnak (Zichy Pál fia 1616—1693.) és nejének Baranyay Máriának, nemkülönben fiainak, Pálnak és Istvánnak, leányának Klárának s ezek mindkét nemű örököseinek adományozta Palota várát 16000 frt. lefizetése mellett, úgyhogy Inota is most már végleg a Zíchyek birtokába jut 54 . 1660-ban királyi csapatok vannak Palotán és környékén, de nemsokáig, mert csakhamar megjelennek Thökölyi Imre csapatai s 1669-ben, mint tudjuk már Palota és Veszprém is megint török kézen vannak. Ezzel kezdetét veszi a fölszabadító háború s mint tudjuk Veszprémből 1693-ban, Palotából 1687-ben takarodik végleg ki a török. Ezzel az időközben csaknem teljesen elpusztult s lakatlan Inotára is békésebb napok 51 j 1. Cziráky család krónikája. 52 ) Orsz. Utr. Acta neoregestrata fasc. 1803. nr. 2. továbbá Erdélyi Gyula idézett művét p. 140. 53] Véghelyi Kálmán : Zichy lltár. p. 306. 54 ) Ezen adomány levéiben a Zichyek még a következő községeket kapták, mint Palota tartozékait : Ság, Vinyola, Csór, Kiscsór, Seregélyes, Eszény, Péth, Vám, Bedeg, Láng, Alap, Jásd, Szentmihály Hág, Kálóz, Keresztúr, Hörcsögh, Üreg, Múth, Déd, Kajár, Papkeszi, Szentiván, Felegres, Szentmiklós, Mindszent, Vájta, Soponya, Oskü, Bánta, Tácz, Dudar, Jenő.
