Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
48 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE húzódnak meg az ellenség elől. Ennek nyomát a baglyashegyi Wolf-féle szőlőben 1913 évben talált s minden valószínűség szerint ebből az időből származó harci eszközök igazolják, melyek a Székesfehérvári Múzeum gazdag gyűjteményében vannak kiállítva 39 . Podmaniczky János 1548-ban hal meg s Palota vára Inotával, öccse Rafael kezére száll. 1549-ben Veliszán bég ostromolja Palotát s megy innen szégyenszemre tovább Veszprém alá szerencsét próbálni 40 . 1552 június 5-én elesik Veszprém s 1554 őszén Oroszlán bég támadja éjjel Palota huszárvárát s a palánkon oly nyílást vágott, hogy 200 török kényelmesen a huszárvárba lopózott. A törökök ezután öt órai heves harc után, mintegy 100 lovat és lószerszámot magukkal vittek 41 . Ez az éjjeli támadás tulajdonképen viszonzása volt annak, amit a palotai kapitány, Meznyánszky János intézett ugyanígy a fehérvári huszárvár ellen, igaz, hogy ő csak 20 lovat és 7 ökröt tudott elvinni 42 . Habár ezidőben néhány évig mitsem hallunk közvetlen Inotáról, nagyon természetes azonban, hogy közvetve Inota is részt vesz a Palota körüli harcokban s hol magyar, hol török kézen van. Nevével 1559-ben találkozunk újra, amikor a vitéz Thury György, Palotán való megjelenésével kapcsolatban Gregoróczy Vince, győri kapitány, királyi kiküldött elkészíti a palotai várbirtok inventárát, hol a következőket olvassuk : „Inothán két malom van. A jövedelem fele a töröké, másik fele a palotaiaké" 43 . Ugyanitt találkozunk Inothay Márton palotai fő vitéz nevével, ki Thury Mártonnal együtt birtokolja Újfalut és Seregélyest 44 . Palota környéke egyébként lassan állandó táborhelye lett a töröknek, amire Thúry György vitézkedése adott okot, ki állandó portyázásaival rengeteg kárt okozott az ellennek. Különösen az ezidőben Fehérváron parancsnokló ravasz Hamza bég agyarkodott Thúryra s mint tudjuk még arra is képes volt, hogy a palotai pribék utján álomport kevertessen Thúry borába, csakhogy a vá39 ) Ezek : a 3496. 1. számú vas csatabárd. Keskeny, de vastag bordája kissé hajlott, nyéltokján két oldalt föl, illetve lefelé álló, kurta, tompa tüskékkel, fokánál nyélszorító tövisekkel. A bárd éle 17'5 cm. hosszú. A 3497. 1. számú vasharci fejsze. Bordája a nyéltokból kezdődően gyöngén szélesedő, nyéllyukján két oldalt föl és lefelé álló tüskével. Élhossza 6'5 cm., foka 8 cm., szélessége 3'5 cm. Az egész fejsze foktól az élig 20'5 cm. A 3498.1. számú vasharci kasza. Vége sarló alakúan görbült, gombban végződik s köpüje félig nyitott. Hossza a görbületig ЗГ cm. Ebből a köpű 10 cm., görbületvége ugyancsak 10 cm. Végül a 3499. 1. számú, vas harcikasza, pengéje keskenyebb előbbinél és a vége csonka nyéltok helyett nyélre erősíthető nyúlvány, szöglyukkal. 40 ) 1. Singer Ábrahám : Palota város történetéből p. 39. 41 ) 1. Nádasdy lltár : Meznyánszky János jelentése Palotáról 1554 okt. 17. 4 2) 1. Takáts Sándor : Törökhódoltság : I. p. 64. 43 1 1. Köz. pénz lltr. Hung. Nomina, possesiónum quas milites Palotaienses ad arcem Palota possident pro officio 1559. ápr. 3. Takáts Sándor ; Magyar kapitányok és generálisok, p. 78. 44 ) L u. o, rat megvehesse 45 . Tény az, hogy a budai basák ez időben állandóan panaszkodnak, hogy a palotaiak miatt a törökök Fehérvár vidékén semerre sem utazhatnak békével. Portyázó csapataink is rendesen találkoztak a kintjáró palotai vitézekkel s ilyen találkozás harc nélkül nem igen esett meg. Inota ez időben minden bizonnyal Thúry kezén van, mert 1562 ápr. 1-én irja Török Ferencnek, hogy a fehérvári utat mindenfelől őrizzük' 10 . Thúry legénykedését, mint tudjuk végül is megsokalta a török s 1566-ban Oroszlán basa támadja Palotát. Az ostrom június 5-én vette kezdetét s heves küzdelemmel június 20-án ért véget, amikor a hősiesen ellenálló vár alól a fölmentő sereg megérkezésének hirére Oroszlán basa seregével megfutamodik 47 . Mint tudjuk Salm fölmentő seregével Palota alól Veszprém ellen ment, melynek megvívása után Tata, Vitám és Gesztes várak is királyi kézre jutnak. Palota és vidéke most rövid időre fölszabadul a török iga alól, Thúry György azonban még az évben távozik a várból s helyébe a király 1566-júl. 1-vel unokaöccsét Thúry Mártont nevezi ki. Thúry Márton mindössze két évig áll a vár élén, miután 1568-ban a király veszprémi kapitánnyá nevezi ki s helyébe Thúry Benedeket teszi meg palotai kapitánynak. Általában most gyors egymásutánban változnak Palota kapitányai, úgy hogy 1570 tavaszán már Pállfy Tamás áll a vár élén, kinek helyettese Ormándy Péter. Mindkettő nevéhez számtalan vitézi tett fűződik, melynek Inota is tanúja volt habár a község nevét okleveleink ezidőben nem emiitik. Hogy a falu ekkor is lakott hely volt azt az 1931 április havában Inotán talált gazdag éremlelet bizonyítja. Az ekkor talált 700—800 drb. ezüst érem 1592—93 táján került a földbe, mert az összes érmek legközelebbi évszáma 1592 és pedig Rudoif magyar dénárja való ezévből. Tudjuk, hogy elég mozgalmas, háborús világ volt 1593-ban, amikor Veszprémet, Palotát foglalja el a török. Szinán pasa ugyanis 1593 októberében hatalmas sereggel vonul Veszprém alá, melynek eleste után azonnal Palota alá megy. Mint ismeretes az ostrom második napján Ormándi Péter a vár föladását ajánlotta s az valóban török kézre is jut 48 . Ily izgalmas időkben félthette pénzét az, aki azt biztonságba akarta helyezni a földbe. Az idegen pénzeket bizonyára a külföldi zsoldos csapatok hozták s igy kerültek ezen pénzek is az elásott kincs közé 49 . № ) 1. Nádasdy levéltár O. Ormányi Józsa levele Csányihoz 1561 június 17 Sümeg. 1. még Takáts Sándor idézett művét p. 83. 4C ) Kisebb családi levéltárak. 8 csomó 1562. IV. 1. 4T ) Hadi levéltár. Feldakten-, Summari Auszug über das Kriegwesen. 48 ) 1. Istvánffy I. Lib. XXVII. И. p. 374. 19 ) 1. gr. Somssich János : Az inotai éremlelet. Székesfehérvári Szemle I. évf. 5 sz. p. 7. hol a leletről a következőket olvassuk: „1931. év április havában Inotáról jelentették, hogy ezüst érmekre akadtak. A leletet a felvett
