Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 47 sal kapcsolatban 27 , 1292-ben viszont egy inotai lakos, Zoch, fia Sükösd tanúként szerepel a fejérmegyei Berki község birtokosai közt fönforgó pörben 28 . A 14. században mitsem hallunk Inotáról, a 15. század elején azonban részben Konth Miklós nádoré, kiről 1426-ban Bátorkő tartozékaként száll Újlaki Miklósra, Csór, Mellár, Kúti és Gyón községekkel együtt, Possessio, Molnus Inota néven. Minden valószínűség szerint tehát a község a 14. század végén, illetve a 15. század eleién kerül a hatalmas Konth család birtokába s száll Bátorkő várával együtt az Diákiakra 29 . Bátorkő várának szerepét mint tudjuk rövidesen az Újlaki Miklós által 1440 és 1445 évek közt épült Palota vára veszi át, mely ekkor még szintén Fe^ér megyéhez tartozott 30 . A királyi trónra áhitozó Újlaki Miklós szerepét ismerjük Palota és Inota vidékén s tudjuk, hogy rengeteg birtokait 1476-ban bekövetkezett halálakor fia Lőrinc örökli. Veszprém vármegye 1488. évi adólajstroma szerint Inota részben Palota várának tartozéka, Kinges, Ős, Pét, Csősz, Csernye, Dolosd, Dudar, Pere helységekkel együtt s Újlaki Lőrinc ezen birtokaiért 92 írt. adót fizet. A községek 1494-ben és 1495-ben is Palota várának tartozékai s 183, illetve 269 frtnyi adót fizetnek 31 . Az 1492 évi pozsonyi szerződés miatt, mint tudjuk Újlaki Lőrinc elpártol II. Ulászlótól s fegyveresen tör a királyi birtokokra. Ulászló eleinte magához rendeli, majd az engedelmesség megtagadása után 1494-ben Drágffy Bertalant küldi ellene, ki sorra foglalja Újlaki birtokait, köztük Palota várát is. Újlaki Lőrinc 1524-ben hal meg s véle magvaszakad a családnak. Töméntelen vagyonát özvegye, Bakács Magdolna örökli, ki mint tudjuk rövidesen Móré László, királyi étekfogómesterhez, Móré Fülöp pécsi püspök testvéréhez megy nőül, úgyhogy az Újlaki örökséggel Inota is Móré kezébe kerül 32 . Mint tudjuk Móré birtokbajutása ellen többen tiltakoznak, leginkább azonban Zápolyay JáJános támadja. Tudjuk ugyanis, hogy még Zápolyay István kölcsönös örökbefogadási egyességet kötött Újlaki Lőrinccel, hogy amennyiben Újlaki gyermektelenül halna el, úgy birtokait ő, illetve fia, János öröklik. Nagyon természetes Újlaki halálával Zápolyay János igényt tart a birtokokra, annál is inkább, miután a hatvani országgyűlés (1526-ban) azt meg is itéli neki. Móré ennek dacára Palota birtokában marad s miután I. Ferdinándhoz sem csatlakozik, a szerencsétlen Щ Árpádk. okmtár. X. p. 37. 28 ) Zichy Cod. X. p. 77. 29 ) l. Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III, p. 108, dr. Békefi Rémig ; A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 1907. p. 156. J0 ) Kovachich I. Gy. Sylloga Decretorum Comitialium I. p. 981., dr. Békefi Rémig idézett művét p. 261. M ) 1. Csánki Dezső idézett művét p. 284. 32 j 1. Istvánffy Miklós : Regní-Hung. Hist, edítio 1622. VIII. Lib. 43. p. 105—106, mohácsi vész zűrzavarában ki-kicsap várából s végigfosztogatja a vidéket 33 . A török megjelenése Palota vidékén csak még szivósabb ellenállásra birja Mórét, tartani azonban nem sokáig bírja a várat. János király ugyanis végre megunja Móré fosztogatásait s 1533-ban Laski Jeromost küldi ellene seregével, kihez Hasszán vezetésével török csapatok csatlakoznak s a vár aláaknázására 50 cseh bányász, a bányavárosokból 34 . Móré, mint tudjuk, keményen állt ellen, végülis azonban, amikor hőslelkű várnagya, Nagy Gergely elesett, a büntetéstől félve, azon a cimen, hogy segítséget hoz, kiosont a várból és elmenekült, a vár pedig összes tartozékaival, tehát Inota községgel együtt János kezébe jutott. Palota vára. a hozzátartozó községekkel együtt, most rövid ideig királyi kézen marad. 1537 szept. 30-án azonban János, a nemsokkal előbb még Ferdinánd párti protestáns Podmaniczky János és Rafael testvéreknek adja, kik Palota megvívásában 20000 írttal segítették 35 . A Podmaniczkyek beiktatása Palota várbirtokaiba 1539 aug. 19 és 21-én történik meg 36 , s rövidesen Móré nyomdokaiba ' lépnek, mert különösen hatalmas pártfogójuk, János király, 1540 júl. 21-én bekövetkezett halála után, hogy birto-. kaikban megmaradhassanak, állandó rettegésben tartják a vidéket fosztogatásaikkal. Az 1543 évi összeírásból tudjuk, hogy Palota Podmaniczky Jánosé a hozzátartozó összes birtokkal s Inota községnek 8 portája, bírója és 2 szegény jobbágya van 37 . Tudjuk továbbá, hogy Székesfehérvár 1543ban való eleste után a török a dunántúli várak elfoglalására indult s már ez év tavaszán Szolimán rabló csapatai végígfosztogatják Palota környékét 38 , sok kárt tesznek a palotai sáncokban és palánkokban. A török ekkor telepszik meg hosszabb időre Inotán s tudjuk, hogy különösen Veszprém várának 1552-ben történt eleste után a vidék hadszintérré válik. A község lakói ez időben úgylátszik a Baglyashegy rengetegeiben Щ 1. dr. Békefi Rémig idézett müvét p. 262. 3i ) 1. Istvánffy idézett művét I. Lib. XII. p. 118.1. még: Faller Jenő : Palota ostroma 1533-ban. Veszprémvármegye XXXV évf. 48. sz. Щ Istvánffy szerint az adományozás még 1533-ban történt. 1. 1622. kiadás I. lib. XII. p. 190. v. ö. még Erdélyi Gyula : Veszprém város története a török idők alatt 19Í3. p. 16. Orsz. lltár. Acta neoreg. fasc. 1081. nr. 60 és Веке Kristóf : Hist. Dipl. Episc. V. III. p. 8. 3Í! ) Magy. Orsz. lltár. Neoregestr. Acta fasc. 334. Nr. 2. 1539. szept. 5. Buda. A budai káptalan jelenti, hogy Podmaniczky Jánost és Rafaelt Zápolyai János király parancsára Palota várába és tartozékaiba - Szőlbösgyörök, Szöllőlak, Tömösd és Orda — továbbá Poczman, Őskő és Bátorkő puszta várakba bevezette. 37 ) Palota 1543-ban Podmaniczky Jánosé s Szentágotai Literátus Lázár, dikátor összeírása szerint Gyón, Csór, Isztimér, Mellár, Balinka és Inota tartoznak hozzá. Ezen összeírás szerint Csórón van Í2 porta, 1 bíró, 8 szegény, Gyónón 13 porta, 1 bíró, 4 szegény. Isztiméren 15 porta, 1 bíró, 2 szegény. Melláron 21 porta, 1 bíró, 5 szegény. Balinkán 10 porta, 1 bíró, .5 szegény. Inotán 8 porta, 1 bíró, 2 szegény Inota egyébként ez évben Cseh Gergely fejérmegyei szolga bíró járásába tartozik. ™) Hadt. Közi. 1889. év p. 217.
