Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE m Városunk múltjából. Palotaváros és Rácváros. 1688. A vár (Belváros) nyugati oldalán, a mai kis Sziget s részben a Rácváros helyén volt hajdanában Sz. János Keresztes vitézeinek a tanyája. Igen valószínű, hogy ez a régi telep — a török hódításig — külön árokkal s palánkos földgáttal megerősített városrész volt. így szemléltetik ezt a régi ábrázolások, amelyeken két megerősített u, n, belső külváros (zwei innere . Vorstädte) is látható, Az egyik bizonyára a mai Palotaváros, a másik az ősi (budai) külváros (civítas exterior), mely valamikör a mai Vásártér helyén lehetett. A Palotaváros északi folytatása a Rácváros. A Belváros és a Rácváros között volt hajdan az „Inkován,, (ingovány), meíy északra a malomig húzódott. Ez a városrész megfelel a képeken látható „Gemös-stadt"-nak, melyről Károly János azt mondja: „hogy melyik volt, nem tudom, talán a Víziváros". A Moos-Gemös olyan képzés, mint a Geröll, Gestrüpp, s mert mohát jelent, nyilván vizes, mohos, süppedékes, azaz ingoványos talajt jelent. A mai Víziváros helyét abban az időben mocsaras területnek jelzi a régi. katonai térkép is. A Viziváros alig száz éves: 1826-ban a Budai-úton (a sorompóig) mindössze 8—10 ház volt. Városunknak az a régi külvárosa, amelyről ezúttal megemlékezünk, a török uralom alatt magába foglalta a mai Szigetet, Palotavárost egészen, a Rác- és Ingovány-városrésznek a Tobakcsatornáig terjedő részét. Az 1601, és 1691. é. katonai vázrajz szerint, ezt a területet széles árok, vagy mocsár, magas töltés (földgát) és palánk védte. A Palotai-utcában, a Tobak-csatornánál (abban az időben széles várárok) volt az u. n. Külső (Palotai) Kapu, helyesebben : Ingoványi kapu. Hatalmas megfigyelő torony állott itt, melyet 25 öl hosszúságú hajóhíd kötött össze a Palotai-ut túlsó végével, melyen egy másik falazott (?) és árokkal védett kisebb erősség volt. Bizonyára itt intézték el a vámügyeket is. Ilyen célú állomás volt a mai Vörösmartytér végén, a vágóhídi csatornánál az előbbihez hasonló erődítés és felvonó híd, mely még a XVIII. század 2. negyedében is „Csíkvári felvonóhíd néven szerepelt. (L. Gbuch 1727, 19. sz.) Ezek után megérthetjük a régi, tökéletlen, mert leírás után készült, rézmetszésű képeket is, melyeken a külvárosok — félkörnél nagyobb ívben — terjeszkednek a vár körül, A régi (1601. 1691. é.) katonai térrajzokon nem láthatjuk ezt a beosztást, mert a török már a XVI. század folyamán egybefoglalta a nyugati városrészeket s külső határaik mentén erősítette meg őket földgáttal, palánkkal. Azonban régebben ez más lehetett, mert a keresztes vitézek telepe önálló, mert fontos u, n. hiteles hely volt, akár a várbeli káptalan,, Számos jobbágyuk volt akikről tudjuk, hogy gyakran összetűztek a káptalan szomszédos jobbágyaival. A mai fas »Sziget helyén volt a keresztesek rendháza, temoToma és kórháza. Van ennek később (Í60ÍJ is nyoma : egy kápolna alaprajza. Ezt a kápolnát aligna,, a török idejében építették. Ez a kis épület ' túléjíe a törökvilágot, mert az alább közölt összeírás is megemlíti. Hogy ez a mai Sziget a régmúltban is kis területű volt és meg volt erősítve, abból gyanítom, hogy azt nemcsak a régi látképejt igazolják, hanem egy sokkal későbbi bizonyíték ig. Wüstinger József városi mérnöknek 1826. é. térképén ezt a kis „Sziget".-et árök.f'köríti. Ettől és ^akra is látunk egy csatornát; :mefy-nek:.a folytatása a mai Selyem-u. irányában (a Mocsárig) lehetett. Ez a jóval nagyobb terület átöleli a

v

kis szigetet s itt, ezen a védett helyen lakhattak a keresztesek jobbágyai. A Selyem-u.

v házai pia is árokszerű mélyedés mentén vannak. .'•* Ettől északra volt a ma Rácvárosnak nevezett, részben ingoványos talaj, mely a,:;keresztesek birtoka volt, ;••? Ebben az időben (XVII. sz.) a Rácváros nagyon jelentéktelen külváros lehetett, Ма^уод vizes, nádas, ingoványos területnek jelzi • a régi térkép, amelyen a Palotai-ut csak egy keskeny — csak nyáron jól járható — földnyelvre van rajzolva, A régi (1727, é.) telekkönyv) megjegyzések szerint ez is, az is csekélyebb adót íízet, mert nagy fáradsággal (Morast ausgeschüttet) szer rezte meg kis háztelkét, A régi Rácváros csak a Tobak csatornáig terjedt. Még kedvezőlenebb állapot lehetett az <ősi „Ingoványban" (Gemöstadt). Az északról folyó Gaja tavaszi és ősz áradásai a . Palotai kapuig terjedtek s állandó nádast, ingoványt teremtettek ott, A ma már rendezett csatorna partján, ,2—^3 rrí; mélységből most is előkerülnek régi -cserepek, faroncsok és teljesen ép nádlevelek, <-A Büza* piacról csak egy bizonyára nehezen járható••:• —a üt kanyargott a malomig. Jó búvóhely volt. ez a káptalan szegény jobbágyainak, de az ellenség isi ezen a nádas, hepé-hupás területen át igyekezd a várost, a Palotai kaput megközelíteni', /'-n ' Ezen a területen (a térkép szerint) égy jókora sziget is volt a malom közelében, '-.-:/ Ez a sziget azonos lehet azzal, i melyet-Károly J. (I kt,' 192) egy. 1372.. é, határjárás.ismer-tetésében megemlít. A káptalannak ez az ingóvá^' nyi, illetőleg sárréti birtoka csákugyan szomszédos, volt a keresztesek sárréti-'(mai Rácváros)-birtoka részével.''- -"'

: A •--':'•-••'.-"•.. y ,Ezekütán áttérhetünk' 'ezen !— több : részből : álló-—' külváros (1688;. ! é.) leírásának . az ismer--'" tétésére. ..'-. '. ". :' :..'..:• ':;:,::" -'-л À:; ,u;r :;•::;;:•