Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

MÜZEUMI ÉRTESÍTŐ 63 val gazdagította a vajtaí leletek számát és öregbítette a múzeum eddig támogatásával szerzett érdemeit. Római edények Tárnokról, Csőszről és Fövényről. Tárnok több római lelettel szerepel az irodalomban, így az Arch. Értesítő 1870-ben római sírokat említ (III, 59, 1.), az Arch. Közlemények pedig római feliratos követ, szobrot, római sírt és kőeszközöket közölt (VI. k, 110 és 183. 1.). Az itt említett római feliratos kő, Paulínus Princeps fiainak sírkőtöredéke Romer Desjardinsben.js megvan (384. sz.) Mommsen is közli 1913 (C. X L. 3373) egy másik tárnoki kővel együtt (C. J. L. 3370). Kiegészíti e leleteket muzeumunkban két sárgamázas korsó és egy mécses, melyeket Rehorska tárnoki tanító volt szíves megszerezni. A tárgyak a járványkórház közelében az ott elhaladó ut árkában feltárt sírból valók. (Lt. sz. 8947—49.) — Csőszről Márkus Imre ajándékozott két agyagkorsót, egy agyagbögrét és két bronzkarperecet, (Lt. sz. 8818—20) melyek háza táján mint sírleletek kerültek felszínre (V. ö. Szfvári Szemle 19ß3, 32. 1.) — Egy Fövényről származó római pohárka (8830) Gévay-Wolff Károly ajándéka. Római és népvándorláskori leletek Bicskén. Bicskének régen ismert római emléke az az ékes kősírláda, melyet Aelius Verinus előkelő római polgár készíttetett nejének Ulpia Antoníllának, Ulpius Candidianus centuríó leányának. A koporsót 1814-ben találták, jelenleg a Nemzeti Múzeumban van. (Mommsen 3368, Romer-Desjardins 87. sz. XIII. t, Károly J.: Fejérv. tört. III. k. 205. 1.) Ujabb adat az a durva faragású, homokkőből készült kis sírláda (hossza 105, szél. 40—50, magas. 22—50 cm.), mely Szauter József szigetdülői földjén került elő, Ugyanitt a szomszédos földeken épületalapfalak is valának. Göllner gyógyszerésznek a Mány felé vezető utmenti földjén római edénycserepek találhatók nagy számban, — Hogy Bicskén népvándorláskori leleteket találtak, erre Lichtnecker József jegyzetei hívták fel a figyelmet. Szerinte innen származik a Nemzeti Múzeumnak egy ezüst berakásos avar kengyele, az alcsuti ut elágazásánál fekvő kályhás agyaggödörben pedig egész temetőt találtak, Az ottani ásatások alkalmával ennek valódiságát sikerült megállapítanunk, Vitéz Horváth József fazekas mester jelentése szerint e Lichtneckert-féle leletek tulajdonkép a rétföldidülő téglaégető agyagbányájában kerültek elő, sőt Horváth a bányával szomszédos, saját földjén is ásott ki sírokat. Ez adatok alapján 1933 október 27—28 Horváth telkén próbaásást végeztünk négy sír feltárásával. A csontvázak az erős korhadtságuk miatt nem voltak megmenthetők, fekvésük : a fej nyugati, a láb keleti irányban feküdt. A sírok mélysége Г50—1.85 m. A sírok tartalma: 1. sir: A fejnél 2 fülbevaló, a nyaknál gyöngyszemek, a jobb vállnál bronzkarika, a medencénél kova és vastörmelék (csiholó maradványa). — 2. sir: A balkéznél vaskés (15 cm. hosszú), a medence balfelén sarlóalaku vastárgy, vaskarika és 5 drb. kovakő, a medence jobbján trapézalakú bronzcsattkarika. — 3, sír : A nyaknál gyöngyszemek. A koponyánál bronzfülbevaló töredéke, a bal lábnál vastörmelék. — 4. sír : jobb lábnál vastörmelék. (Lt. sz. 8940—8943). Gróf Batthyány Lajos emléktárgyai. A várostörténelmi kiállítás legmeghatóbb jelensége az 1848-ki szabadságharc egyik legnagyobb vértanujának, gróf Batthyány Lajosnak emléktárgyai voltak. E nemzeti ereklyéket a vértanú unokája, gróf Batthyány Lajos Polgárdiból engedte át ideiglenes kiállításra, de kérésünkre azok továbbra is ott maradtak és még mindig megtekinthetők. Köztük legbecsesebb az a mellény, melyet kivégeztetés alkalmával viselt. Két puskagolyóktól származó lyuk jelzi rajta a szomorú eseményt. Hitelességét igazolja gróf Batthyány Lajos özvegyének névjegyén sajátkezű írása : „Ezen mellényt, mely Lajos testén volt, mikor agyonlőtték, Takácsiné adta Elemér számára emlékül". A nemzeti színű mellényt, irattáskát a lelkes honleányok készítették és ajánlották föl Batthyány-nak» A kendőt mint övet használta törökös, házi köpenyéhez. A tárgyak között van még szivartartó doboza, szemüvege és egy kis fafaragvány, melyet 1851-ben egy aradi fogoly küldött emlékül Batthyánynének, Fiáth-emlékek. A várostörténelmi kiállítás alkalmából F. Dieballa Mária Fiáth György, tüzérfőhadnagy letétjeként újabb családi ereklyékkel növelte családjának a múzeumban őrzött emléktárgyait (L. Szfvári Szemle 1931. 5. füzet). Ez emlékek : 1. Fiáth Pompejus, a szabadságharc vértanujának levele atyjához (Chodoron 1846) ; 2. Fiáth György levele fiához, Fejérvár 1847 szept. 7. ; 3) Lenkey százados levele F. Pompejus-hoz, Mármarossziget 1848 június 8. ; 4. Kiss János költeménye : Fiáth hamvam a Petőfi és Jókai által szerkesztett „Életképek" 1848 dec. 24-kí számában. Fiáth György levelének érdekes kortörténetét leírja, hogyan fogadta István főherceg Budán Fejérmegye deputácioját, amelynek Ő is tagja volt. A bicskei takács céh emléktárgyai. Bicskén Medgyesy József takácsmesternél sikerült felfedeznünk az ottani takács céh emléktárgyait, melyeket, hogy el ne kallódjanak, megvásárolva most már a székesfehérvári múzeum őriz. A sárga feliratos mezővel díszített zöldmázas céhkorsó Galuska András főcéhmestersége alatt 1847-ben készült, a meglehetősen rongált céhláda 1819-ből való, a céhszabályokat 1817-ben írták alá, Emlékérmek, régípénzek. Ezen gyűjteményünk újabban dr. Képes János ajándékából gyarapodott értékesebb darabokkal. Ezek V. Ferdinánd ezüst koronázási emlékérme Pozsony 1830, az 1867-ki koronázás két ezüst érme, az egyik I. Ferenc József, a másik Erzsébet királyné képével. Ugyancsak az ő adománya I. Ferenc József arany forintja 1869-ből. Ozv. Báró Jenőné ajándéka 1867-ki koronázási emlékérme, I. Ferenc József és Erzsébet 25 éves házasságának, József Nádornak emlékérme. Szebenyi István 2 ezüst