Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 35 III. 1870. 145-137. Kereskényi Gyula: Érd (Hamzsabég) és Batta^(Százhalom) tört. vázlata. Székesfejérvár. 1874. Arch. Ért. X. 1876. 256/757. Rómer Flóris. Monu. 128. 1. Fig. 50. V. Ö. Rég. N. 150/875. 275/876. 320/876. 4.) Közlemények Székesfehérvárról. Az idegenforgalom szempontjából fontos, hogy városunk műemlékei és egyéb látnivalói minél szélesebb körben legyenek ismertek. Ezt a célt szolgálja a Szegeden megjelenő „Városkultura" с városfejlesztő folyóirat, melynek folyó évi évfolyamának 2. száma Székesfehérvárt ismerteti. A vezető cikket Hóman Bálint dr. kultuszminiszter, Székesfehérvár képviselője írta, azután B. D. (Berzenczey Domonkos, főszerkesztő) székesfehérvári impreszsziókról számol be, Csitáry G. Emil dr. Szent István király székesvárosa címen mutat reá a város jelentőségére, majd Székesfehérvár mai képe jelenik meg előttünk számos illusztrációval, Marosi Arnold a székesfehérvári királysírokat ismerteti képek bemutatásával. — A Budapesten megjelenő „La Vallée du Danube" (Dunavölgye) szerkesztősége Marosi Arnoldot kérte föl Székesfehérvárnak a folyóiratban való ismertetésére külföldi propaganda céljából. A budai kapu tornyának méretei. Hogy minő véleményeket váltott ki a közönség sorában a budai kapu tornyának, köznéven puskaporos vagy lőportoronynak 1872-ben történt lebontása, érdekes elolvasni a város akkori társadalmi hetilapjának, a „Székesfehérvár"-nak Hattyuffy Dezső (8/sz.), Rosty^Zsigmond (9. sz,), Falvay István 10, 14, sz.) által írt cikkeit. A cikkek számos tévedése mellett értékes adat a toronynak Falvay cikkében olvasható méretei. Eszerint a nyolcoldalú torony egy-egy oldalának hossza 5'426 m.), egész kerülete 43'408 m., a sokszög körül leírható kör félátmérője 7'086 m., területe 14216 m 2 , az első emeleten a torony fal vastagsága középszámban Г45 m. Magassága: az utcai járda felől az első emelet pallásáig 5'37 m., innét a második emelet padlatáígj 2'69 m., a második emelet téglázatától a tetőpárkányig 2'05 m., a párkány vízszintes vonalától a tető csúcsig 7'90 m. A torony egész magassága 18*01 m. Kívül mérve : az utcajárdától az erkély aljáig 5 37 m., az erkély talpától a tető alsó széléig 4'74 m., a tető aljától a csúcsig 790 m. ; összesen 1801 m. — („Székesfejérvár" 1872, 50. 1.) • Székesfehérvári kézíratok az Akadémia könyvtárában. A M. Tud. Ak. Könyvtárának kézíratgyüjteménye Székesfehérvárról két kéziratot őriz.. Az egyik. Szvorényi József ; Adatok Székesfehérvár régi ,és ujabb templomaínak történetéhez, a másik Érdy János : Székesfehérvár fémer emlékei.* A sárpentelei római oltárkő. Az irodalomban rendszerint Sárpentele nevéhez fűződik az a Jupiter Dolichenus-nak ajánlott fogadalmi oltárkő, amely Romer Dejardins műve szerint (A M. N. Múzeum római feliratos kövei 13. 1. 30. sz. IV. t.) 1810-ben faradi Vörös Ferenc ajándékából, mint velencei lelet került a N. Múzeumba, másik forrás szerint pedig" r (Katancsich : Istri Adcolarum Geographía Vetus, Budae 1826—27 ; 1. 373. 1,) Sárpentele a lelőhelye. Mi az igaz, ma már nehéz eldönteni. Az a tény azonban, hogy míg Velencéről többi római leletet ismerünk (római lovasszobor töredék és edények a székesfehérvári múzeumban. Aveta síremléke a Gschwindtféle kastély falában, fogadalmi oltárkő a N. Múzeumban Arch. Ért. 1878,391. l.),*Sárpenteléről ilyenekről nincs tudomásunk, a velencei lelőhely mellett bizonyít. A követ történelmi jelentősége teszi becsessé. Mommsen és utána Hampel József főként reá támaszkodnak, mikor Székesfehérvárt vagy legalább is annak környékén keresik Pannónia Inferior vallási székhelyét. Az oltárkövet ugyanis a tartomány székhelyének papsága az augustálís papság ajánlotta föl Jupiter Dolichenusnak és így lelőhelyének vallási!központnak kellett lennie. (Budapest régiségei IV. k.. 48. 1.) Hivatalos tudósítások. Választmányi ülésünk máj. 20-án folyt le Dr. Képes János ügyvez. alelnök*elnöklete alatt. Jelen voltak Marosi Arnold, Dormúth Árpád, Dr. Say Géza, Csikós Endre, Klöckner József, Márton Jakab, Dr. Polgár Iván, Rauscher Béla, Weíchardt Valdemár, Wertheim Pál, Radeczky Dezső, Mayer Lipót. — Dormúth Árpád titkári jelentése kapcsán beterjeszti a több éves hátralékkal bíró vidéki tagoknak küldött postai megbízások elszámolását. A 70 megbízás közül elfogadta 17, visszaküldte 53. Befolyt 238 P. A vál. határozata szerint mindazokat a tagokat, akik nem fogadták el hátralékukat, töröltük tagjaink sorából. Üj tagokul felvétettek : Dávidné Szüts Ilona gyógyszert. (Rácalmás); Dr. Kuzmics Ferenc középisk. igazgató, Kiss Elemér m. k. postafelügyelő, Halbích Viktor ny. elemi isk. igazg. Marosi Arnold múz. igazg. jelenti : Székesfehérvár város 1934. évtől 5 esztendőre 1200 P évi segélyt szavazott meg a múzeumnak. A Szfvári Szemle részére befolyt adományok összege 265 P, a megye 200 P-vel járul hozzá, összesen kb. 500 P áll rendelkezésünkre. A továbbiakban folyó ügyekről, pénztár állásáról, muzeális munkálatokról számol be, majd a közgyűlés előkészítési iratait mutatja be. A vál. tagjainak kiegészítésére Dr. Korníss Elemér, várm. árvaszéki ülnököt ; • Streda Antal a Nemz. Bank. igazg. és Streit Ferenc pápai prelátus ajánlja, amihez a vál. egyhangúlag hozzájárult. A közgyűlés napját jún. 3-ban, határozatképtelenség esetén jún. 11-ben állapítja meg. Közgyűlésünket 1933. jún. hó 11-én tartottuk meg előkelő közönség és a sajtó jelenlétében. Részletes beszámolónk e lap első részében található. Tárgysorozata: 1. Ein. megnyitó, 2. Titkári jelentés, 3. Igazgatói jelentés, 4. Zárószámadás és felmentvény megadása, 5. Költségelőirányzat 1933. évre. 6. A választmány megújítása, 7. Indítványok.
