Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

hanem különösen művészeti kérdésekben gyakran volt segítségünkre tanácsaival, útmutatásaival, a másik mint a magyar érmészetnek egyik ismert kiválósága e téren volt áldozatkész jótevőnk és tanácsadónk. Éremtárunk, melynek szakszerű rendezésére készséggel vállalkozott, pótolhatatlan munkaerőt vesztett el benne. Belső munkálatok. Tudva azt, hogy múzeumi gyűjteményekben mily fontos a nyilvántartás és a tudomány szempontjából az anyag áttekinthetősége, megkezdtük a cédula katalógus összeállítását és már a 2500. számnál tartunk. Szükséges volt ez azért is, mert a költözködéssel és rendezéssel együttjáró többszöri átrakásnál a tárgyak leltári számai lekoptak, egyes dolgok pedig elkallódtak. Mindez most felszínre kerül és alapját képezi az új, teljes leltározásnak, statisztikának és a tárgyak biztos feltalálásának. Közben a szükséges rekonstruálásokat is elvégeztük. A beérkezett tárgyak elkönyvelése és beosztása mellett az egyes gyűjteményekben végzett munkálatok : a könyvtárban Dormutil Árpád rendezte, teljes cédula katalógusát elkészítette és megszámozta a kézi könyvtárba beosztott anyagot. A régészeti osztályban feldolgoztuk az előszállási ásatás népvándorláskori anyagát. Ezzel együtt revideáltuk egyéb idetartozó leleteinket és azok értékesebb részét kiállítva, minőségileg nagyban emeltük avarkori emlékeink hatását. Ugyancsak a régiségtárban megkezdtük a lelőhelyek szerint való feldolgozást kiegészítve az egyéb ismert anyaggal és ezzel megtettük az első lépést a vármegye archeológiája összeállításához. Nagyobb munkát igényelt különösen néprajzi gyűjteményünkben a szú ellen való védekezés, madár és rovarállományunknak dezínfíciálással állandó karbantartása. Művészeti tárgyaink beosztásában dr. Horváth Kálmán hagyatékából kapott reprodukciók szemléltető elhelyezése okozott különösebb gondot az előcsarnokot és irodahelyiségünket díszítve föl velük. Külső munkálatok. Külső munkálataink közül március 30-án Bicskén jártunk, ahol Keller Jakab galagonyáshegyi szőlőjében próbaásatás közben kőkori nyomokra akadtunk, a Mátéhegyről bronzkori tárgyakat gyűjtöttünk és néhány értékes néprajzi tárgygyal is gyarapítottuk múzeumunkat. Július 29-én Dunapentelén a római castrum falainak, sáncainak a N. Múzeum által végzett feltárását néztük meg. Március 31-én Előszállásra utaztunk ki a Gergelyi Béla által jelzett leletek megzekintésére. Május 21-én a Bajcsi-hegyen feltárt avar temető ügyében kellett kiszállnunk a Nemzeti Múzeummal való tárgyalás végett. Aug. 24. és 28. között pedig folytattuk az öreghegyen már korábban feltárt avar temető további átkutatását. Ercsit május 23-án dr. Polgár Iván kereste föl megbízásunkból, összejegyezve az ott található régiségeket. Szept. 29-én Mór—Nagyveleg—Timár-puszta volt kirándulásunk célja, ahol őskori, római és középkori megfigyeléseink voltak. Pusztavám határában aug. 31-én Mayer Lipót kíséretében Nána-pusztán jártunk, hogy onnan megtekintsük a szentkereszti, a gerencsér vári és szentgyörgy vári romokat. Székesfehérvárott a Széchenyi-utcán, Vásártéren az új polgári iskola és evangélikus templom területén végzett munkálatok tettek szükségessé állandó megfigyelést, amit dr. Polgár Iván volt szíves teljesíteni. A szeder-utcai temető melletti homokbányában és a Kuruchegy környékére csontvázak miatt kellett kimennünk. Tárnokot az Anasztáziapusztán véletlenül feltárult kőkori régiségek lelőkörülményeínek megállapítása miatt június 30-án kerestük föl. Mayer Lipót lepkegyűjteményünk gyarapítása végett tett többszöri kirándulást. Irodalmi munkásság. Múzeumunk anyagának feldolgozására életének, működésének megismertetésére nagy kihatással volt a Székesfehérvári Szemle megindítása Marosi Arnold szerkesztésében, melyet nemcsak a nagyközönség fogadott szívesen, de a tudomány és közönséggel való érintkezés szempontjából a szakkörök is elismeréssel vettek róla tudomást, A benne megjelent múzeumi anyag ezáltal közkinccsé lesz és biztos megőrzője a reá vonatkozó adatoknak. Hosszú várakozás után az Arch. Értesítő 1930-ki évfolyamában végre napvilágra került Marosi Arnoldtól „A pákozdvári őstelep" címen régiségtárunk e büszkeségének gazdag illusztrációval kiadott ismertetése, melyből a Múzeumegyesület költségén 25 drb. különlenyomat készült. Nagyobb számban jelentek meg muzeális cikkei a Székesfehérvári Szemlében és a helyi lapokban is. Előadást tartott két ízben a múzeumban a Természetbarátok Turista Egyesületének és a Budapesti Erzsébet Népakadémia kiránduló csoportjának, a Kath. Legényegyletben Székesfehérvár templomairól vetített képekkel. Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság számára 45 darabból álló diapozitív képsorozatot állított össze hozzávaló szöveggel „Az őskoronázó Székesfehérvár és királysírjai" címen, melyet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megszerezve a vidéki bizottságoknak is figyelmébe ajánlott. A „Magyarság" с fővárosi napilap évkönyvében múzeumunkról megjelent ismertetéshez adatokkal és fényképekkel szolgált : Tanulmányozás végett megnézte a szegedi, debreceni, miskolci, nyíregyházi múzeumokat, Egerben a vár feltáró munkálatokat és a líceum műgyűjteményét, Budapesten a tavaszi műtárlatot. Kéziratban elkészült Alcsut, Felcsut, Bicske, Veréb, Etyek régészeti összefoglalása és a kálozi kocsilelet részletes leírása. Dormúth Árpád a Székesfehérvári Szemle nyomdai részének vezetése mellett szerkesztette annak kulturális művészeti és könyvészeti rovatát. A múzeum anyagából ismertette egyik legértékesebb, 1516-ban Parisban nyomatott miniatűr képekkel díszített könyvünket, Spetykó Ferenc bicskei énekeskönyvét 1861-böl és néhány régi székesfehérvári nyomtatványt. /Vdmessy Medárd Prohászka Ottokár egyik múzeumunkban őrzött jegyzőkönyvéről, dr. Polgár Iván