Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

hanem különösen művészeti kérdésekben gyakran volt segítségünkre tanácsaival, útmutatásaival, a másik mint a magyar érmészetnek egyik ismert kiválósága e téren volt áldozatkész jótevőnk és tanácsadónk. Éremtárunk, melynek szakszerű ren­dezésére készséggel vállalkozott, pótolhatatlan munkaerőt vesztett el benne. Belső munkálatok. Tudva azt, hogy múzeumi gyűjteményekben mily fontos a nyilvántartás és a tudomány szem­pontjából az anyag áttekinthetősége, megkezdtük a cédula katalógus összeállítását és már a 2500. számnál tartunk. Szükséges volt ez azért is, mert a költözködéssel és rendezéssel együttjáró több­szöri átrakásnál a tárgyak leltári számai lekoptak, egyes dolgok pedig elkallódtak. Mindez most fel­színre kerül és alapját képezi az új, teljes leltá­rozásnak, statisztikának és a tárgyak biztos fel­találásának. Közben a szükséges rekonstruáláso­kat is elvégeztük. A beérkezett tárgyak elköny­velése és beosztása mellett az egyes gyűjtemé­nyekben végzett munkálatok : a könyvtárban Dor­mutil Árpád rendezte, teljes cédula katalógusát elkészítette és megszámozta a kézi könyvtárba beosztott anyagot. A régészeti osztályban feldol­goztuk az előszállási ásatás népvándorláskori anya­gát. Ezzel együtt revideáltuk egyéb idetartozó leleteinket és azok értékesebb részét kiállítva, minőségileg nagyban emeltük avarkori emlékeink hatását. Ugyancsak a régiségtárban megkezdtük a lelőhelyek szerint való feldolgozást kiegészítve az egyéb ismert anyaggal és ezzel megtettük az első lépést a vármegye archeológiája összeállítá­sához. Nagyobb munkát igényelt különösen nép­rajzi gyűjteményünkben a szú ellen való véde­kezés, madár és rovarállományunknak dezínfíci­álással állandó karbantartása. Művészeti tárgyaink beosztásában dr. Horváth Kálmán hagyatékából kapott reprodukciók szemléltető elhelyezése oko­zott különösebb gondot az előcsarnokot és iroda­helyiségünket díszítve föl velük. Külső munkálatok. Külső munkálataink közül március 30-án Bicskén jártunk, ahol Keller Jakab galagonyás­hegyi szőlőjében próbaásatás közben kőkori nyo­mokra akadtunk, a Mátéhegyről bronzkori tárgya­kat gyűjtöttünk és néhány értékes néprajzi tárgy­gyal is gyarapítottuk múzeumunkat. Július 29-én Dunapentelén a római castrum falainak, sáncainak a N. Múzeum által végzett feltárását néztük meg. Március 31-én Előszállásra utaztunk ki a Gergelyi Béla által jelzett leletek megzekintésére. Május 21-én a Bajcsi-hegyen feltárt avar temető ügyé­ben kellett kiszállnunk a Nemzeti Múzeummal való tárgyalás végett. Aug. 24. és 28. között pe­dig folytattuk az öreghegyen már korábban fel­tárt avar temető további átkutatását. Ercsit május 23-án dr. Polgár Iván kereste föl megbízásunkból, összejegyezve az ott található régiségeket. Szept. 29-én Mór—Nagyveleg—Timár-puszta volt kirán­dulásunk célja, ahol őskori, római és középkori megfigyeléseink voltak. Pusztavám határában aug. 31-én Mayer Lipót kíséretében Nána-pusztán jár­tunk, hogy onnan megtekintsük a szentkereszti, a gerencsér vári és szentgyörgy vári romokat. Szé­kesfehérvárott a Széchenyi-utcán, Vásártéren az új polgári iskola és evangélikus templom területén végzett munkálatok tettek szükségessé állandó megfigyelést, amit dr. Polgár Iván volt szíves tel­jesíteni. A szeder-utcai temető melletti homok­bányában és a Kuruchegy környékére csontvázak miatt kellett kimennünk. Tárnokot az Anasztázia­pusztán véletlenül feltárult kőkori régiségek lelő­körülményeínek megállapítása miatt június 30-án kerestük föl. Mayer Lipót lepkegyűjteményünk gyarapítása végett tett többszöri kirándulást. Irodalmi munkásság. Múzeumunk anyagának feldolgozására éle­tének, működésének megismertetésére nagy ki­hatással volt a Székesfehérvári Szemle megindítása Marosi Arnold szerkesztésében, melyet nemcsak a nagyközönség fogadott szívesen, de a tudomány és közönséggel való érintkezés szempontjából a szakkörök is elismeréssel vettek róla tudomást, A benne megjelent múzeumi anyag ezáltal köz­kinccsé lesz és biztos megőrzője a reá vonatkozó adatoknak. Hosszú várakozás után az Arch. Ér­tesítő 1930-ki évfolyamában végre napvilágra ke­rült Marosi Arnoldtól „A pákozdvári őstelep" cí­men régiségtárunk e büszkeségének gazdag illusz­trációval kiadott ismertetése, melyből a Múzeum­egyesület költségén 25 drb. különlenyomat készült. Nagyobb számban jelentek meg muzeális cikkei a Székesfehérvári Szemlében és a helyi lapokban is. Előadást tartott két ízben a múzeumban a Természetbarátok Turista Egyesületének és a Budapesti Erzsébet Népakadémia kiránduló cso­portjának, a Kath. Legényegyletben Székesfehér­vár templomairól vetített képekkel. Az Iskolán­kívüli Népművelési Bizottság számára 45 darab­ból álló diapozitív képsorozatot állított össze hozzá­való szöveggel „Az őskoronázó Székesfehérvár és királysírjai" címen, melyet a vallás- és közokta­tásügyi minisztérium megszerezve a vidéki bizott­ságoknak is figyelmébe ajánlott. A „Magyarság" с fővárosi napilap évkönyvében múzeumunkról megjelent ismertetéshez adatokkal és fényképekkel szolgált : Tanulmányozás végett megnézte a sze­gedi, debreceni, miskolci, nyíregyházi múzeumo­kat, Egerben a vár feltáró munkálatokat és a líceum műgyűjteményét, Budapesten a tavaszi mű­tárlatot. Kéziratban elkészült Alcsut, Felcsut, Bicske, Veréb, Etyek régészeti összefoglalása és a kálozi kocsilelet részletes leírása. Dormúth Árpád a Szé­kesfehérvári Szemle nyomdai részének vezetése mellett szerkesztette annak kulturális művészeti és könyvészeti rovatát. A múzeum anyagából is­mertette egyik legértékesebb, 1516-ban Parisban nyomatott miniatűr képekkel díszített könyvünket, Spetykó Ferenc bicskei énekeskönyvét 1861-böl és néhány régi székesfehérvári nyomtatványt. /Vd­messy Medárd Prohászka Ottokár egyik múzeu­munkban őrzött jegyzőkönyvéről, dr. Polgár Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom