Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 11 Kultúra, irodalom és művészet. Művészi események. Móricz Zsigmond felolvasása a Keresk. Csarnokban. Az ismert író felolvasó körutat rendez a vidéki városokba. Ezek kapcsán jan. 9-én hozzánk is ellátogatott — immár másodszor — felesége kiséretében, ki felolvasása után modern költők verseiből szavalt. Az előadást nem kisérte oly osztatlan érdeklődés, mint első itteni szereplését, amit bizonnyal az író'politikai állásfoglalásának rovására kell írnunk. (V. ö. Fejérmegy, Napló XXXIX. 8. - 1932. jan. 12.) Az erdélyi lélek művészete városunkban. A Székely-est, amint röviden a Székelyszékiek és Erdélyiek Társaságának műsoros estjét nevezték, immár nagyszerű társadalmi és kulturális esemény színvonalára emelkedik. Ez évben a Szent István-terem telt meg zsúfolásig közönséggel, hogy meghallgassa dr. Kolosváry Bálint egyet, tanár, dr. Hosszú Zoltán, a népszerű Dani bá', a Nemzeti Színház művészének és feleségének, H. Eszenyi O/gd-nak, Pusztay Sándor operaénekesnek és a kedves műkedvelő és táncos gárdának előadását. Az estély a legnagyobb sikert könyvelhette el. (V. ö. Székesfehérvári Napló V. 29. — 1932. febr. 6. — Fejérm. Napló XXXIX. 29.) Mécs László városunkban. Korunk problémáinak, a modern lélek legtitkosabb érzelmeinek leghívebb költői tolmácsolója másodszor volt vendégünk s ez a látogatása felülmúlta tavalyi bemutatkozását. Oly elemi erővel tomboló lelkesedést még nem láttunk Fehérvárott, mint ez estén, melyet a költőn kívül Mátrai Rudolf tanker, főig. hatalmas, költői lendületű beszéde, Rostaházy Anci operaénekesnő művészi éneke és a DSzA műhely dalárdája Sztára Sándor vezetésével emelt a legfenségesebb művészi élménnyé. Az eseményről v. ö. Dormúth Árpád cikkét: Székesfehérvári Napló V. 36. febr. 14. és V. 39. sz. — febr. 18. — Szarka Géza cikke: Fejérm. Napló XXXIX. évf. 39. sz. Prohászka lelki-óra. A Belv. Egyházközség rendezésében testet öltött egy szép gondolat : Prohászka Ottokár, a nagy püspök emlékének ápolása, az ő nagy szellemének ébrentartása. Az első ihletett lelkületű megnyilatkozás febr. 25.-én volt, hogy ezentúl havonkint helyet adjon újabb elmélyedő előadásoknak, Az elsőn Kisteleki István c. kanonok, melléthei Barna Gáborné (Ebeczky Gabriella), Dormúth Árpád és Szabó Margit lelkén keresztül szólaltak meg a halhatatlan igék (V. ö. Fejérm. Napló XXXIX. 47. febr. 27.) Ünnepségek. Herczeg Ferenc és a Revíziós Liga zászlóbontása. Jan. 24-én zászlódíszbe öltözve tört lándzsát az ősi város a revíziós gondolat mellett. A revíziós nagygyűlésen, melynek előkészítő részét Kardos Jenő fiúnev. int. igazg. végezte fáradhatatlan lelkesedéssel, megjelent Herczeg Ferenc a Revíziós Liga elnöke a liga vezéreivel, köztük Lukács György v. miniszterelnökkel s több felszólalás után határozati javaslatot fogadtak el, majd megalakították a Liga helyi csoportját. Utána a vendégek a Vörösmarty Kör vendégei voltak. (V. ő. Székesfehérvári Napló V. 20. és 21. sz. — Fejérmegyei Napló XXXIX. 20.—jan. 26., 27.) A Keresk. Csarnok 70 évfordulója. Városunk kereskedelmi életének 7 évtizede szervezett központja jan. 31-én ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, mely alkalommal Éber Antal az Orsz. Keresk. Kamara elnöke tartott előadást a kereskedői hivatásról. Városunk történetében érdekes adatot említett dr. Neuhauser Imre záróbeszédében. Eszerint Zsigmond király egyik oklevele 1297-ből „Font Albensis"-ről, fehérvári vékáról tesz említést, tehát már akkor állandó kereskedelem helye volt e város, melynek súly- és űrmértékeit országos mintákká emelték a királyi okiratok. (V. ö. Fejérmegyei Napló XXXIX. 26. február 2.) Bethlen Gábor Szövetség fiókjának megalakulása városunkban. Febr. 21-én alakult meg ünnepélyes keretek mellett városunkban a magyar protestánsok e reprezentáns egyesülete. Az ünnepségen résztvettek a hazai reformátusok és evangélikusok vezető emberei, mint Pesthy Pál v. igazságügymin., dr. Balthazar Dezső, dr. Кару Béla püspökök, Csécsy Nagy Imre ny. altábornagy, Harsányi Zsolt iró, stb. mások. (V. ö. Fejérmegyei Napló XXXIX. 43. - febr. 23.) Irodalom, könyvek. Két fehérvári színpadi szerző. Skorka Károly és Goll Rezső operettje került bemutatásra febr. 13-án a Vörösmarty színházban. Mindkét szerző szakavatott munkája szép sikert aratott, mert a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett is két telt házat vonzott és csupán a színigazgató és szerzők közt felmerült differenciák miatt került le műsorról. Kétségkívül az eddigi színpadi próbálkozások egyik legsikerültebb alkotása ezen „le kedves Fehérvár" című darab. (V. ö. Szfvári Napló V. 38. — febr. 17. — Fejérmegyei Napló XXXIX. 37. - febr. 16.) Születés-szabályozás. Nyomatott Debreczenyi István könyvnyomdájában, Szfvár. 1932. Egy kis füzet szerző és fordító nélkül (angol eredeti után németből), mely szerényen, szinte naiv formában beszél napjaink e súlyos kérdéséről; foglalkozik vele gazdasági, erkölcsi, családi, társadalmi, nemzeti és egészségi szempontból, mindenkor az Egvház legfőbb erkölcsi tanításából kiindulva. (V. ö. Szfvári Napló V. 48. — febr. 28.; Fejérm. Napló XXXIX. 47. - febr. 27.) Anthologia fehérvári költők verseiből. Pannónia könyvt. 12. sz. Szfvár. Pannónia. 1932. Tizenhat fehérvári költő szerény ígérete, kik között már ismert nevek vannak, mint György O., Skorka Károly, B. Szabó István, de legtöbb erő