Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

8 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 7. Maximinus császár mérföldköve Baracson. Méret. A hengeralakú kő most a talaj felett 170, egészben véve 243 cm. magas ; átmérője fent 50, kerülete 163 ; a feliratos mező 132 magas és 97 széles ; betűmagasság 8—9'5 cm. Hol találták? Baracs község határában (Fejér m,), az ősi római duriaparti út mentében, az Annamatia néven ismert római castrum nyugati szélén. A telek a megtaláláskor Derecskéi Lajos szőleje volt, most a Szitányi földbirtokos család tulajdona. Mi ott láttuk 1924-ben a présház délkeleti sarkán; akkor tervben volt, hogy Szitányi Béla tulajdonos beviszi a lakása elé, a kapubejárat egyik oldalához. Felirata : 1 IMP CAES 2. С ' IVL ' VERŐ MAXIMINO 3. PIO ' FEL ' INVICTO • AVG ' 4. PONT

'MAX'TRIBРОТ' 5. Ill ' IMP ' V • COS ' PROCOS ' 6. P'P'E'C'IUL'VERO'MAXIMO 7. NOBILISSIMO • CAES ' 8. PRINCIPI ' IVVENTVTIS 9. AVG ' N • FILIO ' GERMANI 10. CIS ' DACICIS ' SARMA 11. TICIS ' MAXIMIS 12. СОН ' I ' T ' G 13. MAXIMINIANA 14. AB • AQ • MP 15. LV Olvasása : 1. Imperátori Caesari, 2. Caio Julio Vero Maximino, 3. Pio felici invicto augusto, 4. pontifici maximo tribunicia potestate 5. tertium, imperátori quintum, consuli proconsuli, 6. patri patriae et Caio Julio Vero Maximo, 7. nobilissimo caesari, 8. principi iuventutis, 9. àugusti nostri filio Germani10. eis Dacicis Sarma11. ticis maximis, 12. cohors prima Thracum Germanica, 13. Maximiniana. 14. Ab Aquinco milía passuum 15. quinquaginta quinque. Észrevétel. A 8. sorban a princeps iuventutis a császári korban = a császár fia = az ifjúságnak a vezére = a mi Felségünknek a fia = С Jul. Verus Maximus = a tiszteletbeli császár. — Hogy megtisztelő emlékkel van dolgunk, hirdeti a dativusos használaton kívül az is, hogy a szászár és fia összes címével együtt szerepel a feliraton. — A kő anyaga lyukacsos mészkő. Megmaradt teljes épségben, csak a kopás miatt szövege már nehezen betűzhető. Az oszlop eredetileg fehérre volt meszelve, a betűkön sok helyen, de főleg a 14. és 15. sorban most is szépen látszik az eredeti pompejí-vörös festék annak ellenére, hogy 1872 után feketére festették. Később ezt lemosták, de a kő megbarnult, írásos domborulatát moha fedi. A felírat magyarul : A kegyes, szerencsés, győzhetetlen, felséges Caius Julius Verus Maximinus parancsnokló császárnak, a legfőbb papnak, harmadszor néptribunusnak, ötödször imperatornak, consulnak, proconsulnak, a haza atyjának ; és Caius Julius Verus Maximus legnemesebb császárnak, az ifjúság vezérének, a mi Felségünk fiának, a két nagy germaniainak, daciainak és sarmatiaínak a thraxok Maximinus-féle, germániai első cohorsa (zászlóalja). Aquincumtól 55 ezer lépésre. Irodalom. Leírta e követ dr. Rómer Flóris 1872. aug. 20.-án. — Közli a Rómer Desj. i. mű 53. lapján. — Arch. Ért. VI. (1872) 310—312. 1. — Dr. Kuzsinszky Bálint ókori Lex. I. 141. — Buday: Felírattan 274. és 353. 1. Jegyzetek. Mit tudunk Fejér megyének arról a helyéről, ahol ez a mérföldkő állott és reánk maradt ? Annamatia (néha így is : Anna malta) neve után ítélve eredetileg kelta telep ; később római táborhely Dunapentele és Dunakömlőd (Intercísa és Lussonium) közt; Dunaföldvártól északra, a mostani Baracs község területén. A Dunapart felett állt a hajdani római castellum ; ezen át vezetett a római út, míg a mai út a domb alatt megy tovább. Az erődnek most is szembetűnik a területe, mert minden oldalon a környék fölé emelkedik. Hossza észak-déli iránya, mostani 200 lépés, szélessége kelet-nyugati vonalban 100 lépésnyi. Felforgatott talajában tömérdek cserépedény, épülettörmelék, kődarab összetörve ; ekével, kapával vagdalva. Sok római tárgy került már innét ki. Köztük 3 mérföldkő is (Ók. Lex. I. 141.). Az egyik (C. I. L. III. 10640.) Philippus páter császár és neje Otacilia Kr. u. 244—248., a másik (u. o. 10641.) Decius Traianus idejéből való, „a harmadikat (u. o, 10639.) Maximinus és Maximus császárok (238) tiszteletére emelte a coh(ors) I. T(hracum) G(ermanica)." A negyedik századbann dalmata lovasság lakott e táborban. Az itt említett 1. és 2. mérföldkőről később fogunk szólni. A harmadik a mi most tárgyalt kövünk, amelynek szövegéből azt tanuljuk, hogy a Maximinus császár idejében (235—238.) a róla elnevezett zászlóalj állomásozott itt. Mi volt ez a cohors ? Ezt kezdetben Thráciából sorozták, felső Germaniábán tartották, majd a dáciai hadjáratba küldték, ekkor tüntették ki a civium Romanorum jelzővel; visszahelyezték Germaniába, aztán felső Pannoniába; végül alsó Pannoniában díszítik fel a „germániai" névvel. A kő korát magából a feliratból megmondhatjuk. Először a consulok névsora szerint Maximinus császár csak egyszer volt consul éspedig a 236. évben. Nem lehet tehát 238-ról keltezni. Sőt a 238. év derekán már meghalt Maximinus. Másodszor a néptribunus hivatalt harmadik ízben 236. dec. 10-től viselte egy évig. Emellett szól az is. hogy itt a közelben, Dunaföld vártól délre (Tolna m,), a Bakaszállások körül egy másik mérföldköve is jött napfényre Maxíminusnak. E kövön még nincs meg a mi 3. sorunk Invictoja, de a néptribunusság második, azért egyszerű a követ-