Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

62 MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ tartotta, melyen Zenaikó Ferenc és Czenthe Sarolta számai emelkedtek ki. (V. ö. Fehérvár, V. 276, — december 6.) Tudományos és szépirodalom. A Múzeum Szabedtanításí Előadássorozatában három előadás hangzott el Prohászka Ottokárról, egy a mai francia társadalomról, a Velencei tóról és Székesfehérvár őskoráról. (V. ö. Nádas József (N.) cikkeit: Szfvári Napló V, 254, 260, 266. 272, 178, 284 sz.). Csíky Gergelyről emlékezik meg a Fejérmegyei Napló XXXIX. 75 ápr. 3 sz. Prohászka Ottokárról emlékezik meg : Verő György : Ottokár püspök diákéveiből. (Szf, Napló V, ápr. 3.) Lendvai István : Mit szólna Ottokár püspök 1932-ben, ha élne, (Szf. Napló V. 78 ápr. 8.). Dr. Készei István: Emlékbeszéd Prohászka Ottokárról. (Szf. Napló V. 88—90 ápr. 20—22.) N. A.: A diadalmas világnézet. Zulawsky Andor könyve Prohászka Ottokárról. (Szf. Napló V. 83 ápr. 14.). Jankovich Ferenc (Paris); Keressük őt (költ.) (Szf. Napló V. 136 jun. 18.). F. Dieballa Mária : Ottokár püspök címere, (Szf. Napló V, 136 jun, 18,). F. Dieballa Mária: Gondolatok az Ottokár emlék-templom korul (Szf. Napló V. 202 szept,- 7.). Helytörténet és város kultúra. F. Dieballa Mária: A városszépítés feladatai (Szf. Napló V. 178 aug. 7.), Albensis (Dr. Juhász Viktor): A városi követek jelentései az 1790—91. évi országgyűlésről (Fejérmegyei Napló XXXIX. 74, 79, 81. számai). Albensis (Dr. Juhász Viktor): Tűzesetek a régi Fehérvárott (Fejérmegyei Napló XXXIX. 91 és 94 sz.). Schneider Miklós: Fejérmegye tisztikarának menekülése 1849-ben. (Fejérmegyei Napló XXXIX évf. 269. nov. 27.) Fejérmegye és Székesfehérvár a világosi fegyverletétel napján (Fejérmegyei Napló XXXIX. 275 dec. 4.). Vídovich (Szeptember) Gyilkol a víz. Vörösmarty Ny. 1932. — Jól megszerkesztett, jól megírt detektív história. Főerénye közvetlen, csevegő előadás módja — írja ismertetője a Fejérmegyei Napló XXXIX, évf. 177. sz.-ban. B. Szabó István : Testamentum (Versek) Csítáry G. Jenő könyvny. Szf vár. 1932. К 8° 721. Erőteljes, izzó hazafiságtól és irredentizmustól átitatott költemények. — Valamennyi költeménye irodalmi élményt és szépséget, vigasztalást jelent minden magyar léleknek. — Egyik költeménye : „A mi fehér asszonyunk" egy városunkban élő úriasszony nemes lelkéről tesz tanulságot ; Keresztes Józsefné volt a fogarasi várba bebörtönzött magyarok „jóttevő angyala". (V. évf. SK. Szfvári Napló V. 184. sz. és Révész Amadé: B. Szabó István : Testamentum. Fejérmegyei Napló XXXIX. 180. sz. aug. 10.). Marx Igaác — Bílkei Ferenc. A Katolikus Egyház története. Székesfehérvár Debrecenyi István könyvny. 1932. 8° XV — 849 — LI. 1. Hatalmas munkát végzett Bilkei Ferenc a német író egyháztörténetének lefordításával és a magyar egyház viszonyaira való alkalmazásával. A tud. szaklapok kritikái kiemelik előnyét, hátrányait is, de egyhangúlag elismeréssel hódolnak a fordító munkája előtt. Dormúth Árpád. MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ A múzeum A bicskei kőkori telep Prockl Gyula, a bicskei római katholikus elemiskola igazgatója F, í. 193l-ben értesítve a múzeumot, hogy a szőlőhegyen Keller Jakab földjén pinceásás közben ülő helyzetben eltemetett csontvázakat és ezek mellett festett edényeket találtak, ott helyszíni szemlét tartottunk. A kihallgatásokból kiderült, hogy három sorban elhelyezve kilenc csontvázat ástak ki egy teljesen ép bögrével, melyet három átlyukasztott bütyök díszített. Sajnos, az edényt nem sikerűit megszereznünk, de az ugyanakkor végzett probaásatás eredménnyel járt. Ugyanis a pince szomszédságában ásott négyzetméternyi kutató gödörből 10 edénytöredék, 7 kovaszilánk, egy megmunkált csont- és agancsdarab, továbbá egy pohárka kerültek felszínre (Lt, sz, 8266—8275). Az urna alakú pohárkát (8273) derekán élesen kiemelkedő három szarvalaku páros bütyök díszíti, egy cserépdarabon (8266) pedig ékalakú mélyedésben festékanyagok láthatók. Ugyanakkor bejártuk a fenti szőlő hajléka előtt elterülő területet is, mely félsziget szerűen emelkedik ki a szemben fekvő és valamikor tavat alkotó Szent László-patak völgyéből. Az ott talált őskori cserépdarabok azt a látszatot keltették, hogy itt lehetett a fenti sírokhoz tartozó telep lakóhelye, miért is tervbe vettük annak feltárását. Az ásatási tervet 1932 őszén valósítottuk meg (okt, 25—27 és nov. 2—5) a Bicske község által kirendelt inségmunkások segítségével, A munkát a félsziget északnyugati sarkán Kelemen Józsefné földjén kezdtük meg 25 m. hosszú 1 m. széles és 1—1 '50 m, mély kutató árokkal Leletek