Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

50 MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ Kisebb közlemények, Kirándulás Vajtára. Gróf Zichy Aladár, ki mindenkor érdeklődéssel viseltetett múzeumunk iránt, a nyár folyamán azzal tisztelte meg, hogy igazgatóját, Marosi Arnoldot meghívta vajtaí kastélya megtekintésére. Maga a kastély is műtörténelmi érték. 1922 — 26 között épült Havel Lipót műépítész és Schmidt Miksa architektoníkus vezetése mellett, de Pollack Mihály, XIX. századelejí klasszikus építészünk nagy mesterének, ki a Nemzeti Múzeumot is tervezte és része volt Fejérmegye székházának megépítésében, egykori tervei szerint. Az U-alakú magasföldszintes kastély kerti homlokzata arányos tagozódásával, udvari részlete hatalmas oszlopcsarnokával illeszkedik hasonló stílusú főúri kastélyaink sorozatába, minők az alcsuti és lovasberényí kastélyok. Hatását emeli festői környezete is, amelyből egyik oldalon az erdőfedte dombok közül a Duna vize csillámlik felénk, másik oldalon a Mecsek magaslataiban gyönyörködhetünk. A külsővel harmonikus a kastély belseje is impozáns kupolacsarnokával, tágas termeivel, melyekben az ampir berendezés a műértőnek, a könyvtár a historikusnak, az arcképek közéletünk nagyságairól érdeklődőnek nyújtanak gyönyörködni, tanulni valót. Minket főként a kastély'régészeti gyűjteménye érdekelt. Vájta őskorát múzeumunkban az a főként őskori cserepekből álló készlet képviseli, mely — miként megállapítottuk — a major szérűskertjében került felszínre és gróf Zichy A. ajándéka folytán a múzeumba. A kastélyban őrzött régiségek szerint azonban vannak Vajtának bronzleietei is. Ezek a következők: Î. nagyobb átmérőjű bronzkarikák; 2. hosszabb és rövidebb, tokos bronzládzsa ; 3. keskeny, hosszabb, peremes bronzbalta ; 4. szárnyas bronzbalta felső töredéke ; 5, két ép tokos balta és három töredék ; 6. bronzkés és sarló töredéke. Egy szép kidolgozású, sötétzöld, szerpentin lyukas kőbalta a sárszentmíklósí Orspusztáról való. A bronzok között van még egy pannóniai fíbula-típus, egy T-alakú fibula és egy kis római fejekkel díszített csüngő. Az éremgyüjtés egy ugyancsak Vajtán talált Vespasianus aranypénzt is őriz. Régészeti szempontból azonbau legértékesebbek az Orspusztáról ideszállított kőemlékek. És pedig : 1. 93 cm magas, szép faragású oltárkő mészkőből. Felirata ; I

О ' M | CONSE | VATORI | TsTITVS | VSI DCO. A feliratos mező magassága 38, szélessége 34 cm Felette erősen profilozott párkány és e felett 15 cm magas oromzat, két sarkán díszítmények. 2, 132 cm-es nőszobor mészkőből, A szobor feje hiányzik. Ruházata tunica és e felett köpeny, a derékon kötélszerű őv, vállán két pannóniai fibula, nyakán félholdalakú csüngő. A szobor kidolgozása, különösen annak felső részén a ruházat és fíbulák plasztikus kivitele, kiemeli a köznapi faragványok sorából. 3, 152 cm-es női szobor fej nélkül, mészkőből. Kidolgozása ép oly tökéletes, mint az előbbié. A ruházat itt erősen redőzött. A két yállfibula között a nyakba akasztott öt medaillionból álló csüngő díszítette a mellet. A «két szobor kosztümtanulmányok szempontjából elsőrendű adat. 4. 2 m hosszú és 0"60 tii magas, valószínű frízként szereplő hosszúkás mészkőfaragvány. Díszítése virágfüzért vagy girlandot tartó három géniusz, 5. Ugyanilyen alakú kőfarag vány, amelyen azonban csak egy fokosszerű eszköznek és háromszögnek elmosódott körvonalai láthatók. A gyűjtemény népvándorláskorí lelete egy növényindás övgarnitura, szintén vajtai lelet, Ezt és négy bronzkarikát a múzeumnak adományozta gróf Zichy Aladár, Legbecsesebb, a székesfehérvári múzeum szempontjából elsőrendű adománya azonban egy porcellán virágtartó serleg idősb gróf Zichy Nándor arcképével, mely az 1879-i székesfehérvári orsz. kiállítás alkalmából készült és mint ilyen, kiváló ritka értékű szerzeménye múzeumunknak. Mindezen adományokért és a kitüntető előzékenységért, vendégszeretetért e helyen is fogadja a nemes főúri család hálás köszönetünket. Pásztorfaragások. A pásztorfaragások megindult gyűjtését folytatva július havában gróf Eszterházy László támogatásával Sárosdon kutattunk pásztorfaragások után. itt a Csillag-majorban Drankovíts- József fémmel kivert ostornyele és ízlésesen készült képkeretei keltettek figyelmet. Tükröspusztán az előszállási uradalomban szolgált és ott nyugalomban élő Grémsperger Gábortól szereztünk három juhászbotot, Szolgaegyházán, ahol Nedeczky Gríbsch Viktor volt szíves bennünket támogatni, nern járt kutatásunk eredménynyel. Innen Felsőcikolára kocsiztunk, ahol Holczer Lajos előzékeny kalauzolása mellett Hochmann Jenő uradalmi gépész szép fekete és píros viaszbetétes bajusz pedrőt ajánlott föl a múzeumnak, Gyűjteményünknek e talán legértékesebb darabját Juhász Ignác, ki mint kiérdemelt 80 éves juhász Sárkeresztesen a György-majorban lakik, készítetté 1891-ben, Fej érmegye az Archeológiai Értesítőben. Az Archeológiai Értesítőnek most megjelent 1931, évfolyamában a mi szempontunkból különösen értékes Dr. Erdélyi Gizellának „A polgárai ezüst tripos" című dolgozata, mely gazdag irodalmával, a pompás illusztrációk nagy számával, részletes leírásával teljes képet nyújt vármegyénk e műremek római leletéről, A Székesfehérvári Múzeum anyagából báró Richthofer Bolko, a hamburgi Múzeum für Völkerwunde igazgatója ismertet néhány római edényt. A 114, lapon a székesfehérvári rádiótelepi ásatásról történik említés, kiemelve, hogy csontvázai az első hiteles adatok a magyarok antropológiai jellegének megismerésére, Dunapentele (Intercisaj egy „dioscurkabír mysteriumos" jeíenetű ólomtáblácskával és capuai eredetű római bronzkorsókkal szerepel (270, 1.), Nagy Lajosnak a magyarországi keresztény-római emlékekről írt cikkében egy dunapenteleí apsissalïellatott kápolnáról történik említés (30, 1.). Székesfehérvári vonatkozású Bierbauer Virgilnek Zádor Anna ;