Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

MÜZEUMI ÉRTESÍTŐ 47 MÚZE UMI ÉRT ESÍTŐ A pákozdvári leletek, A múzeum régészeti osztályának legértéke­sebb része az I. teremben kiállított pákozdvári leletek gyűjteménye nemcsak a tárgyak nagy száma és változatossága miatt, de azért is, mert a múzeum saját munkájának az eredménye, Há­rom ásatás hozta azokat felszínre, az első 1925 aug. 18-tól szept. 26-ig, a második 1926 jun. 7-től 26-íg, a harmadik 1927 szept. 7-től 26-ig tartott A munkálatok megkezdésére egyrészt a terep természete, másrészt az ősember kultúrájának rajta található nyomai szolgáltattak okot. Ugyanis •a Velencei-hegységnek Világos-puszta felett emel­kedő Pákozdvár, Pogányvárnak nevezett területe természet alkotta földvár, mely félszigetszer üen nyúlik a mögötte fekvő fensíkból és meredek partú völgyek adnak neki védelmet. Mint termé­szetes erődítmény önként kínálkozott a megtele­pülésre, Ezt a természet nyújtotta védelmet az ősember fölismerve és kihasználva mesterséges védőművekkel igyekezett fokozni Tanúi ennek a még ma is látható sáncok, míg lakásviszonyaira, temetkezésre és egyéb életkörülményeire a fel­tárt földalatti lakóhelyek, urnasírok és különféle használati tárgyak vetnek világot. Mindezeket egybevetve a régészet másutt feltárt adataival a Pákozdváron felvett képek, kiásott leletek révén a bronzkornak Krisztus előtt 2000 esztendőre tehető élete elevenedik meg előttünk a laikus előtt is meglepően rnagas kultúrájával. Hogy minő volt lakása, arról a képek tájé­koztatnak, Jóidőben a szabadban tartózkodtak, rossz idő, hideg esetén maguk ásta földalatti üregekben, vermekben kerestek menedéket. Ez üregeknek néha oldalíülkéík is voltak tűzhelyek­kel, fekvő padokkal, Ha az üreg lakásra már alkal­matlanná vált raktárként szerepelt vagy szemét­gödör lett és gyűjtőhelye a tűzhelyekről letakarí­tott hamunak, a használat közben eltörött edé­nyeknek és eszközöknek. Ilymódon ezek a sze­métgödrök valóságos tárházai a különféle régisé­geknek, főleg az edénytöredékeknek, melyeket összeválogatva és az egymáshoz illő darabot ösz» szeragasztva számos esetben teljes edényeket kaphatunk, A mi edényeink is legnagyobb részt így kerültek elő és csak darabjaik fáradságos összeállítása által kapták meg jelenlegi, épnek látszó állapotukat. A földalatti putrik között azonban olyan lakás alapját is sikerült feltárni, melyet ágsátor takart. Ilyen ágsátoros lakás képzelettől megszer­kesztett képe a körülötte nyüzsgő bronzkori élet­tel együtt az oldalfal egyik szemléltető festmé­nyén látható, Lássuk most már magukat a leleteket, Szembe állva a szekrényekkel â baloldali pókon főzőe­dényeket, tűzhely és kemence alkatrészeket) (dugók kemencenyílásra, íüstkívezetőcsö-részletj látüílkí A szekrény különféle kŐeszköEöketj fűrésznek, nyílhegynek, Vakarohak használt kovasZílánkokatj fedőket» agyagból készült kisebb, nagyobb kaiiä­lakat* a földalatti üregekben talált riie|széíie§é­dett gabonaszemeket', makkot, vadalmát tartalmaz; Nagyon érdekes lelet a szekrény alján elhelyezeti a nálunk is ismert vasháromlábnak megfelelői agyagból készült négyláb. Miként a felállítás mii 2 tatja, a tűzhelyen edénytartökenl szerepelt. Figye­lemre méltó Ш Meny szép alakja, díszítése és a felette íevö, teljesen, ép fedő isv A középső szekrényben meglepő az edé­nyek változatos és díszes kiállítása, Legnagyobb a telephez tartozó urnatemetőben előkerült, teljesen ép hamvveder. Magassága 57, szájpereme 37 cm,, hasát egymást keresztező barázdaszallagok díszí­tik, A szekrény legszebb ékessége a középső, nagy vereses-sárga díszedény félhold alakú vájtí­latban végződő, hatalmas fülekkel A" i-,^.,/ meg­lepő szépséggel van felépítve és a rajta látható bütykös, barázdás dîszitmênyek még inkább eme­lik szépségét. I 'A fehér kiegészítések mutatják, hogy darabokból van összeragasztva. Érdekes megfigyelni a körülötte kiállított kisebb edénye­ket is. Alakjuknak, díszítésüknek, fülüknek ked­ves változatai mindmegannyi] példái a bronz­kori ember fejlett műérzékének. Ugyanezt а be* nyomást keltik a felső polc füles kanesóí ÍS. Kül­lőn kiemelendő a középső lyukacsos falu edény. Feneke lyukas, miként a mai lámpaüvegeké ей valószínű, hogy ezt is mint lángborítót használtak. A szekrény fenekén kiállított fehérrel díszí­tett edénytöredékek és ü-, ti. mészbetétes edé­nyek, a bronzkorszak époly sajátos termékei, mint a kis apró gyermekjátékok, vagy bronztár­gyak. Közűlök. a középen látható két hatalmas tű. táblára fűzött bronz- és állatfogcsüngők, a gyűrűalakban összehajtott bronzpánt tűzhelybe tapasztva kerültek elő, mint egykori tulajdonosuk elrejtett ékszerei; A tűk hajlott voltuknál fogva talán a ruhának vállon 'való összetűzésére szol­gáltak, a félhold- és lóherelevél alakú csüngők és átlyukasztott fogak nyakékszerrészek, a gyűrűs pánt homlokdísz volt. A nagyobb vésőalakú bronz­tárgyak görbe nyélbe erősítve baltaként szere­peltek, a táblákra fűzött a különböző alakú bronz­lemezke és fonatok ruhadíszek, melyet hamvved­rekben találtatván, mint az elhunyt hamvai mellé helyezett kegyeleti tárgyak maradtak reánk. .Mielőtt tovább mennénk, vessünk mégegy­szer pillantást a polchoz támasztott edénytöredé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom