Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)
40 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Fazekas céh (fejérmegyei). Céhszabályaikat I. Ferenc erősítette meg 1817. júl. 9. (magyar). Fazekas céh (móri, pusztavámi és csókái egyesített). Céhlevelüket V. Ferdinánd erősítette meg 1839. jún. 27. (magyar). Iratok tanúsága szerint volt céh Csákberényben és Csákváron (legényeknek) is. A fazekas céhek könyvei mind magyarnyel vűek. 10. Kádár céh (székesf.). A kádárlegények osztályzatán (német) az évszám hiányzik. Legrégibb feljegyzésük 1702-ből. Irataik jórészt német. Vidéke : Aba, Adony, Baracska, Bicske, Bodajk, Csákvár, Csősz, Gárdony, (Iszka) Szentgyörgy, Isztimér, Kálóz, (Kápolnás) Nyék, Keresztes, Lovasberény, Magyaralmás, Martonvásár, Moha, Mór, Ozora (Tolna vm.), Pászmán (Pázmánd), Üreg (Ürgemajor). 11. Kovács céh (székesf.). (Pecsételő 1755., magyar.) Legrégibb feljegyzésük 1694-ből. A legények szabályzata 1752. (német). Rendkívül nagy perifériája volt: Aba, Adony, Ádánd (Somogy vm.), Balatonfüred (Zala vm.), Baracska, Bicske, Bikács (Tolna vm.), Bodajk, Csala, Csákvár, Csóka, Csór, Dég (Veszprém vm.), Dunapentele, Előszállás, (Fehérvár) Csurgó, Föveny, Füle, Gárdony, Hamzsabég (Érd), Justa, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Kálóz, (Kápolnás) Nyék, Khaltenstein (Mosón vm.), Kisbér (Komárom vm.), Kishantos, Kömlőd (Komárom vm.), Lepsény (Veszprém vm.), Lovasberény, Moha, Mór, Nadap, (Nagy) öregláng, (Nagy) Lók, Ozora (Tolna vm.), Pázmánd, Pettend, Perkáta, Polgárdi, Pusztavám, Ráckeresztúr, Sárbogárd, (Sár) Szentmiklós, Szolga(egy)háza, Üjfalu, Velence, (Vértes) Boglár, (Vértes) Kozma, Zámoly, Kovács céh (fejérmegyei). Céhlevelüket a nagyszombati mesterektől (Rudolf 1578. máj. 17.) nyerték 1696. jún. (latin és magyar), Tartozékai: Csákberény, Keresztes, Ósi (Veszprém vm.), Pákozd, Pátka, Szabadbattyán, Szentmihály, Tabajd, Tác, Tinód (puszta), Veréb, Zámoly. A XIX. század elején nagylángi kovács céhről van említés a környékén fekvő tartozékhelyiségeivel. A kovács céh könyveinek a szövege túlnyomó részben magyar. 12. Kőfaragó céh (székesf.). Egy főládakönyv van (1811—48. németül). 13. Mészáros céh (székesf.). Megvannak a céhmesterek nevei 1719—1870. Iratok magyarul. Mészáros céh (fejérmegyei). A fejérmegyei mészárosok 1719-ig a városi céhbe tartoztak. A fejérmegyei hatóság azonban 1718 szept. 27-én megengedte, hogy az érsekújvári, a nyitra-, bors-, komarom- és esztergommegyei mészárosok céhlevelét (III. Ferdinándtól kapták 1652 jún. 6.) használhassák (latin), mire a városi céhből kiváltak. 14. Molnár céh (fejérmegyei). Céhlevelük 1702-ből (magyar. Nagy oldalrajz : erkélyes molnárház, mellette víz, mely malmot hajt). Ezt galanthai Eszterházy Miklós nádor adta 1643. máj. 20-án a Répcze és Csáva vizeken levő molnármestereknek. Ezektől a veszprémmegyeiek kapták, akik viszont a fejérmegyeieknek adták 1701 márc. 20-án ; ezt a fejérmegyei egyházi és világi főurak 1702 jún. 19-én proklamálták. (A fejérmegyei molnárok pecsételője 1701-ből való, latin; az adonyiak pecsételője német.) Fejérmegyei kenyérsütő (pistores) és sármelléki Patak-molnár egyesített eéh. Szabályzatukat I. Ferenc erősítette meg 1817 júl. 9. (magyar. Elején két szárúból kiálló virágfüzér, kalász, búzavirág, rózsa és más élénkszínű virágok ; Nep. Szent János képe ; Magyarország részeinek és a megyének jelvényei. Külön lapon Magyarország és tartozékainak jelvényei, a molnárok címere és a céhpecsét 1818. Látható még Nep. Szent János papi ornátusban és Szent István országfelajánlása). (A sármelléki Patakmolnárok pecsételője 1818., magyar.) Irataik nvelve magyar. 15. Órás, puskaműves (arany- és ezüstműves) céh (székesf.). Legrégibb feljegyzés 1801-ből. Felvettek ebbe a céhbe gomb- és könyvkötőt is. Jegyzeteik inkább németek. 16. Posztósok (posztószövők, székesf.). Legrégibb feljegyzés 1850. Posztósok (csóri). Privilégiumukat V. Ferdinánd erősítette meg 1847 ápr. 22-én (magyar. Megvannak a priv. költségnyugtái ; ezek szerint : a priv. kiadása 110 frt. [ezüst], kir. könyvbevezetés 2 frt., fényesebb expedíció 8 frt., gyorsabb elküldés 5 frt.). 17. Szabó céh (székesf.). Legrégibb feljegyzés a XIX. század elejéről. Tagjai közt volt magyarszabólegény is. Jegyzeteik magyarok. 18. Szíj- és kötélgyártó céh (székesf.). Legrégibb feljegyzés 1723-ból. Nyomtatott céhszabályzata 1813. Könyveik szövege jórészt magyar. (Kötelescéh pecsételője német, szíjgyártó céhé 1811-ből való, német. Az egyesített céhé 1841ből, magyar.) 19. Szűcs céh (székesf.). Privilégiumukat III. Károly erősítette meg 1732 máj. 14'én (magyar). Szűcs céh (bicskei). A bicskei filiális céh megalkotását Batthyáni Lajos gr. engedélyezte 1759 okt. 11. 20. Szűrszabó céh (székesf. Pecsételő 1848., magyar). 21. Takács céh (fejérmegyei). Céhszabály zatukat a pozsonyi Főcéh-ládából kapták a XVIII. század elején azzal a feltétellel, hogy azt idegeneknek nem adhatják, különben levelüket elvesztik (magyar. A pozsonyiak III. Károlytól szerezték 1712.). Takács céh (Sár mindkét mellékén levő vagy sármelléki). t Céhlevele 1762 márc. 29-én kelt (magyar). Üj szabályzatukat I. Ferenc adta 1817 júl 9-én (magyar. Pecsételő 1822. magyar). Vidéke : Aba, Cece, Előszállás, Füle, Falubattyán Igar, Kálóz, (Nádasd) Ladány, (Sár) Bogárd, (Sár) Keresztúr, (Sár) Keszi, (Sár) Szentmihály, (Sár) Szentmiklós, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Vájta. Takács céh (csákvári). Artikulusaikat galanthai Eszterházy Ferenc gr.-tól nyerték 1750 máj. 13-án (magyar).
