Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

30 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE ban említett fejérmegyei földrengési megfigyelésekkel, most pedig ateljes megfigyelési anyag feldolgozását tervezi. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul tehát a tudomány minden igaz barátjához, amennyiben akár a felsorolt, akár a fenti katalógusban nem szereplő fejérmegyei rengésekre vonatkozó adatok birtokában vannak, kegyeskedjenek azt vele közölni. (Címe : Budapesti Földrengési Observatorium Budapest. Múzeum-körút 6—8.) Szíves közreműködésük teljesebbé tenné a fejérmegyei rengések minden bizonnyal hiányos katalógusát és segítene megvilágítani azt az összefüggést, amely a rengések erősségeloszlása és az altalaj felépítése között megállapítható s amely végeredményében közelebb visz a megye tektonikai viszonyainak, földtani felépítésének megismeréséhez. Irodalom. 1. Grossinger J. B. dr. : Dissertatio de terrae motibus Regni Hungáriáé. Jurini (Győr), 1783. 2. Sternberg J. gr. : Versuch einer Geschichte der ungarischen Erdbeben. Abhandlungen der Böhmischen Gesellschaft der Wissenschaften auf das Jahr 1786. Prag—Dresden, 1786. 3. Kitaibel P. dr.

—Tomtsányi Á. : Dissertatio de terrae mot. in genere ac in specie Mórensi anno 1810, die 14, januarii orto. Budae, 1814. 4. Salyy A. : Földrengések Magyar hazánk határain, különösen városunkban ; történeti adatok és kéziratok nyomán. A Pannonhalmi Szent Benediek rév-komáromi algymnasiumának tizedik programmja az 1859—60. tanévben. Komárom, 1860. 5. Hunfalvy J. : Az 1858. januárius 18. történt földrengés. A Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei IV. kötet II. füzet, 1857—59. Pest, 1861. 6. Boué A. dr. : Über die Erdbeben vom Jahre 1868. in der Mitte Ungarns. Sitzungsbeberichte d. kaiserlichen Akademie der WisRados Jenő : Magyar kastélyok. Kiadja a Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége Budapest, 1931. cimű művében, mely az 1700. és 1848. közötti időben épült későbarokk és klasszicista korból való vidéki kastélyainkra törekszik világot vetni, tárgyalja az idetartozó fejérmegyei kastélyokat is. Ez ad nekünk jogcímet ahhoz, hogy foglalkozzunk vele és a helyismeret növelésére közöljük a minket közelebb érdeklő részt. Alcsut kastélyát, klasszikus építészetünk egyik legszebb alkotását, József nádor építtette s az igen valószínű hagyomány szerint Polláck Mihály volt megalkotója. Építésének éve még nincs egészen tisztázva, csak azt tudjuk, hogy a nádor e birtokát 1819-ben vette cserébe a vallásalaptól. A kastély napjainkig több hozzáépítéssel bővült. senschaften IL Abt. Bd. LVIII. Wien, 1868. 7. Bolgár M. : Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvizei. Veszprém, 1893. 8. Seidel J. : Chronologische Erzählung d. Ereignisse u. Begebenheiten in der Herrschaft Csókakő—Mór im Stuhlweissenburger Comitat in Ungarn. 1898. 9. Lajos Ferenc : A magyarországi földrengések statisztikai adataínak összeállítása. (Csak kéziratban, készült 1901-ben.) 10. Réthly A. : A legrégibb magyar földrengési térkép. A Kor 1608. évfolyam. Budapest 1908. Réthly A. : Az 1900, 1901 és 1902 évi földrengések. Budapest, 1909. Réthly A. : Az 1810. januárius 14-iki móri földrengés. Földtani Közlöny XI. kötet 1910. Budapest, 1910. Réthly A. ; Erdbebekatalog Ungarns (csak kéziratban készült el 1911-ben). Réthly A. dr. : Földrengések a Balaton környékén. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet, I. rész, Geofizikai függelék. Budapest, 1912. Réthly A. dr.: Az 1896—99. években Magyarországon észlelt földrengések. Budapest, 1914. 11. Günther S. dr.: Erdbebenstudien. Natur u. Kultur 6. Jahrgang H, 22. u. 23. 12. Simon B. : Várpalota és környékének földrengései. Bányászati és Kohászati Lapok 1931. évi máj. 15-i és június 1-i számában. Bpest, 1931. Simon B. dr. : Az 1930. évi magyarországi földrengések. Budapest, 1931. Simon B. dr. : Várpalotán és környékén észlelt földrengések 1038-tól 1931-ig. (Csak kéziratban, elkészült 1931-ben.) 13. A Budapesti Földrengési Observatorium birtokában levő kéziratos megfigyelési anyag, amely főleg az 1889. utáni idő rengéseire vonatkozik. Dr. Simon Béla. 331 így 1880. táján Storm tervei szerint neoromán stílusban épült hozzá a templom, az eklekticizmus utolsó éveiből való a hátsó és udvari homlokzat meg az üvegház. Történelmi és művészi jelentőség tekintetében egyaránt a kerti homlokzat áll első helyen. A nagy Palatínus puritán fennköltségének e sima homlokzatnál alig képzelhető beszédesebb kifejezője. A környező 90 katasztrális hold nagyságú angol tájkertészetnek is József nádor volt a meghonosítója, mely után egész sora készült nagyszabású, főúri parkjainknak. Azonban Alcsut festői facsoportjait, szerencsés terepkihasználását, természetbe olvadó részeinek mesteri változatosságát, növény különlegességeinek pazar sokféleségét alig érte el egy is követői közül. A bicskei, egykor gróf Batthyány-kastély