Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 27 A fejérmegyei földrengések. A rengéskárok elleni védekezés évszázadok vissza-visszatérő, nem egy vonatkozásában ma is megoldatlan problémája, melynek kibogozásában a felelőssége tudatában az eredményeket szigorú kritikával mérlegelő tudós mellett a csak feltűnésre vágyó műkedvelő is tevékenykedik. Nagyjából kétféle az út, amelyen eredmény remélhető. Az egyik a jövőbe tekint, keresi a rengést létrehozó okokat, a rengés keletkezésének, kipattanásának törvényét és ezek alapján előre jósol. Természetesen a jóslat gyakorlatilag csak akkor értékes, ha elegendő pontossággal megjelöli a rengés erejét, kipattanásí idejét és körülhatárolja a veszélyeztetett területet. Sajnos, a tudomány ma még nem tart itt és félő, hogy hosszú idő telik el, amig ide eljut. Egyébként egy „Európában" megjelöléssel „megjósolt" de be nem következett rengésnél esetleg nagyobb a gazdasági élet vesztesége azáltal, hogy az ijesztő hirre egy ilyen nagykiterjedésű területen „megáll az élet", mint az a kár, amit esetleg a rengés okozott volna. Éppen azért lelkiismeretes tudósok, ha jósolnak is rengéseket, inkább csak iróasztalfiókjuk számára, a nagy vásári lármával jelentkező műkedvelő „földrengésjósok" pedig hozzá nem értő, feltűnést keresők. Sokkal könnyebben járhatónak bizonyul és nagyobb sikerrel kecsegtet a rengéskárok elleni védekezés másik módja : a múlt gondosan gyűjtött rengésmegfigyelésí anyagának feldolgozása alapján kijelölni a veszélyeztetett területeket és ezeken gondosan építkezni. Az alkalmazott szeizmológia számos kipróbált és igen megbizhatónak bizonyult „földrengésálló" épületszerkezetet ismer, amelyek nem drágák és biztosan védenek. Csak egy adatot akarok említeni annak jellemzésére, hogy milyen károkat okoznak az emberi kultúrának a rengések: az 1923. szept. 1-i japán rengésnél súlyosan megrongálódott ill. lerombolódott 250.000 épület (a földrengésállóan épített vasbeton házak azonban jól állták a veszedelmet.) Egyébként a rohamosan növekvő forgalom maga is a rengésekhez hasonló súlyos károkat okozhat az útalépítményekben, házakban a tovarohanó teherautók, vonatok által keltett viszonylag kicsi tágasságú, de hosszasan tartó mesterséges földmozgás révén. Az ezek ellen való védekezés hasonló csapáson halad, mint a földrengéskárok elleni. Bizonyos, nagy dolog volna, ha az emberiség háztartásából törölni tudnók azt a súlyos tehertételt, amit az ily módon megsérült épületek kijavítása ill. újraépítése jelent. A jelen sorok a helyi védekezés felé az első lépést kívánják megtenni, a fejérmegyei rengések katalógusát adván. Ez a kifejezés „fejérmegyei földrengések", kettőt jelenthet : a megye területén kipattant vagy a megye területén érzett rengéseket, (Az utóbbi Jogalom természetesen az előbbinél szélesebb körű,) A következőkben a szűkebb értelmezést használva, dolgozatomban csupán a Fejérmegye területén kipattant rengéseket tárgyalom. (Meg kell itt jegyeznem, hogy károkozás szempontjából első sorban a helyben kipattant rengések jönnek tekintetbe, bár elvileg nincs kizárva, különösen olyan aránylag kis területen, mint megyénk, hogy nem helyben kipattant rengés is súlyos kártokozó. Azonban a rendelkezésemre bocsájtott hely szükreszabott, meg kell elégednem a Fejér megye területén kipattant rengések felsorolásával.) Cikkem az 1931, év végéig öleli fel a fejérmegyei rengéseket. Ahol csak elegendő adat birtokában lehetséges, megadom a rengés erősségét 12 f-os Síeberg-skálában. A fejérmegyei rengések katalógusa. Megyénk területén az első földrengés időpontja, melyről följegyzés van : 1038. aug, 15. „1040-ben vagy ez év körül Szent István első magyar király halála után a földrengés Magyarországot és tartományait megrázta." „A bölcs apostoli király meghalván 1038. aug. 15-én (Szentiványi Dec, III.), az egész országot s hozzá tartozott részeket kemény földrengés zaklatta föl." Réthly a földrengést 1038. aug, 15-ére teszi, szerinte kipattanásí helye Székesfehérvár. 1763. okt. 8. Mórott 2 órakor erős főidrengés. 1786. jan. 30. és febr. 20—24. között. „Győr, Komárom és Fejérvár vármegyéknek összvetódult szélein földindulás, az első 2 órára 3 fertálykor, a második éjjel volt." 1810. jan. 14-i móri földrengésről, mely Réthly szerint 18 óra 9—10 perc között pattant ki, s amely a móri rengések között a legerősebb volt, külön cikkben fogok megemlékezni. Ugyancsak Réthly említi, hogy „jan. 14.—febr. 13. között Mórott 1000-nél több lökést jegyeztek fel." Sajnos az ezekre vonatkozó feljegyzések nagyobbrészt elvesztek, ezért alább közülök csak néhányat sorolhatok fel, — Jan. 14. 19 órakor Mórott erős lökés, melyet Székesfehérváron is éreztek, Éjjel még vagy 40 lökés, — jan. H, Mórott 23 óra 20 perckor földrengés, Székesfehérváron is megfigyelték, — jan, 15. 4 óra tájban Mórott, Székesfehérvárott földrengés. A három utóbbi rengésről minden további adat hiányzik, — jan. 21. 15—16 óra között Mórott házak omlottak össze (erőssége 7 f), — febr. 3. Mórott, Csákváron erős lökés, — febr. 23. V2I órakor Csákváron olyan erős lökés, hogy alvókat felébresztett (4 f), Mórott is érezték (?), — márc. 1. Mórott, Pesten földrengés, — márc. 4. Mórott, Pesten földrengés, — ápr. 1. Mórott rengés, — ápr. 14. Mórott erős földrengés, — roáj. 14. Mórott földrengés, — máj. 15. Mórott földrengés. Az utóbbi 8 rengésről minden közelebbi adat hiányzik, — máj. Szövegben előforduló f betű fokot jelent.