Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

2 SZÉKESFEHÉRVÁRI S2EMLË Címbal székesfehérvári festményeinek aktái. Székesfehérvár 18. századbeli freskó-festői közül a legkevésbbé ismert a belvárosi plébániatemplom, mai székesegyház festője: Cimbal. Az egyik adat, hogy Cimbal festette e templom falfestményeit, Pauer János latin nyelvű müvéből ment át művészettörténeti irodalmunkba ; a másik adat, amely szerint e templom mellékoltárképeit is Cimbal festette, e templombeli szent László király mellékoltárkép szignatúrájából való következtetésen alapszik. Pauer adata : „ipsam autem, superius descriptam Ecclesiae navim adornavit Cymbal", amelyet ő kánoni vizsgálat szövegéből meríthetett és amelynek hitelességét senki kétségbe nem vonta, mégsem bírt végleges perdöntő jelleggel ; a mellékoltár mesterjegye: „Cimbal inv : et p." azonban minden kétségen felül álló bizonyság, amelynek hitelességébői kiindulva a székesegyház többi három mellékoltárképét (Jézus bemutatása a templomban, nepomuki szent János, szent Imre herceg) is stiluskritikai összehasonlítás alapján Cimbal sajátkezű műveinek tekintjük. Pauernek föltételezett hitelességű, a szent László-oltárképnek pedig föltétlen hitelű adatát és az abból levonhatott következtetést ezúttal Cimbalnak sajátkezű nyugtájával megerősíthetjük, amely nyugtának pontos szövege így szól : „Ich Eendes gefertigter Beköne hiermit dass mir H. Kierchen Vater Franz Igalj vor meine veraccordirte Mahler Kunst bey der Löblichen Stulweissenburger Stad Pfaar Kürchen mit ein Tausendt Acht hundert gulden Rh. sage 1800 fl : Richtig und pahr v. d. Löbl : Stadt Pfaar Kürchl : Cassa bezahlet hat, ein solches bescheinet Meine Eigene untterförtigung datum Stulweissenburg d : 28. 9-ber.A. 1768. ' Johann Ignatz: Cimbal (P.H.) К: К : Academi: Mahler v. Wienn." Ez a németnyelvű nyugta, amely a székesfehérvári városi levéltár anyagának barbár módon a városháza padlására vetett és romlásnak indult aktái közül került kezembe, egyrészt megmondja a székesegyház festőjének helyes és teljes nevét, másrészt bizonyítja Cimbal egyedüli szerzőségét, harmadsorban meghatározza e templom festési munkálatainak pontosan befejező határidejét, mert az 1800 rajnai forintnyi összeget Cimbal 1768 november 28.-án vette föl természetesen munkájának befejeztével ; és végül még homályosabbá teszi azt a föltevést, amely e templom építését parochiális minőségben vezető jezsuitáknak egykorú naplóföljegyzéséből alakult amaz ismeretlen Herling architektusnak társ-szerzőségéről, aki Cimbal festővel együtt 1768 április 27.-én utoljára volt a székesfehérvári jezsuiták asztal-vendége. Ha Herling architektus munkatársa volt Cimbalnak e freskók látszat-architektúrájában, akkor az utolsó vendéglátás dátuma Herling architektúrafestési munkájának a befejező idejét jelentené, amely után Címbal maga vagy eddig ismeretlen segédei közreműködésével kezdte, illetőleg folytatta e templom festési munkálatait az 1768. év késő őszi idejéig. A nagyarányú, de ma már romlott freskók és a tekintélyes nagyságú, bár ma gondozatlan mellékoltárképek, amelyeknek tartalmi programmját a jezsuiták fogalmazták, nagy munkateljesítményről tanúskodnak, amelynek föltételeit pontosszövegű szerződés szabta meg. Csak ez a szerződés deríthetne végleges világosságot Cimbal munkájának kezdő fázisára, Herling kérdéses részletmunkájára s a többi homályos kérdésekre. E fontos szerződés azonban egyelőre még ott lappanghat a városi levéltár szétszórt anyagában, ha ugyan el nem kallódott. Cimbal e szerződésben vállalt munkáján kívül is készített festményeket e templom számára még ugyanezen évben, amint azt a székesfehérvári városi tanácsnak alábbi utalványa igazolja, amelynek szószerinti szövege a következő : „Hr. Stadt Camerer Georg Eylhardt hat Hn. Cimball Weillen solcher ausser Contract ein und andre gemälde in der allhiesigen Stadt Pfaar Kirchen verfertiget 12 Ducaten erfolgen zu lassen und seiner berechnung ein zubringen Stuhlweissenburg den 31. X br. 768. 50 fl. 40 d. (P. H.) N. N. Richter und Rath allda." E tanácsi utalvány 1768. december 31-én az évi zárszámadások során kelt ; a benne tartalmi megnevezés nélkül csak említett némely festmény pedig aligha megállapítható a székesegyház ismeretes festményanyagából. Bár e festmények kifejezetten szerződésen kívül készültek, mégis fölvilágositással csak Cimbalnak előbb említett, ismeretlen szerződése szolgálhatna, amely a szerződés természete szerint pontosan fölsorolja vagy legalább vázolja mindazokat a festési munkákat, amelyeket Cimbal 1800 forintnyi összegért vállalt. A Cimbal-féle nyugta s a tanácsi utalvány is egyik zsákutcából a másik zsákutcába szorítja még a legszorgosabb tudós kutatót is, mivel teljesen hiányzanak a megfelelő levéltári előmunkálatok a 18. századi akta-anyag egy részének teljes rendezetlensége következtében. Székesfehérvár büszke és joggal büszke 18. századi művészeti kultúrájára, amelynek emlékei annyi idegent vonzanak kebelébe, akiknek egy része azonban csalódva távozik, nem kapván hiteles fölvilágosítást az egyes emlékek történeti vonatkozásaira. Még riasztóbb e csalódás, ha a székesegyháznak tönkremenőben levő, tartalmilag alig fölismerhető freskóinak és elhomályosodott oltárképeinek élvezetébe óhajt merülni a jóhiszemű idegen. Ez a város tartozik múltjának azzal, hogy emlékeit gondozza, főleg a székesegyház festmé-