Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

2 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Városunk A Palotai kapu. Ez a nevezetes és díszes kapu valamikor'a mai Szögyény-Marich-utca végén a 4, 9 s részben a 7. sz. házak helyén állott. Károly János a török Defterek nyomán (II. 53.) felsorolva a Belváros (vár) kapuit : Szigeti kapu, Ingoványi K., Üj K. és Budai K., megjegyzi, hogy a „Szigeti kapu a Sziget Külváros kapuja volt." Ez téves állítás, mert ez a kapu, melyet La Vergni, francia műszaki százados 1688-ban Veszprémi kapunak is nevez, egy a Palotai kapuval. Ez kötötte össze a várat az u. n. Szigettel (Palota- és Rácváros). Kitűnik ez a Belváros egyes részeinek felsorolásánál (II. 52.) A Defterek szerint a Belváros részei: a) „Sziget kapuja városrész, b) Disznó-u. vr., Nagytemplom vr. stb." A fentebb felsorolt négy kapu között nincs Palotai kapu, de Károly I. mégis azt mondja, hogy „Eszerint a török uralom alatt már a vár három kapujáról van tudomásunk, t. i. a régi budai, a palotai (!) és a Defterekben nevezett új kapuról . . ." Majd így folytatja: „Állhatott pedig ez az ,új kapu* a mai megyeháztér végén ..." Ennek a téves elgondolásnak a magyarázata igen egyszerű : Károly Jánosnak még nem volt, nem lehetett tudomása arról a régi Budai Kapuról, melyet e lap hasábjain már leírtunk s képben is bemutattunk. Az ő müvében említett „régi budai kapu" az, melyet a Defterek új kapunak neveznek s amelynek emlékét a mai Várkapu-u. neve és egy emléktábla hirdeti s amelyet helyesebben Török Kapunak nevezhetnénk. Sziget kapuja vagy Veszprémi Kapu egy a Palotai Kapuval. A régi alaprajzok tanúsága szerint a Megyeház-tér végén volt ugyan egy hatalmas védmű, de várkapu nem volt ezen az exponált helyen. Innen csak egy bürü vezetett — Vőrösmarty-tér végén ma is létező Vágóhídi kanális hajdani felvonó hídjáig, hogy a híd őrsége — szükség esetén — a legrövidebb úton visszavonulhasson a várba.J A Palotai kapu bizonyára már az Árpádok korában létezett, mert jól védett helyen állott s két út vezetett belőle : az egyik délnek, a másik a művelt nyugatnak s igy kereskedelmi szempontból is nevezetes lehetett. Legrégibb alaprajzát nem ismerjük. Egyszerű dongaboltozatú (román) — esetleg tornyos kapunak képzelhetjük. Az alábbi alaprajz az 1601. é. (legrégibb!) vázrajz nagyobbított mása ; az eredetinek minden fogyatékosságával : hibájával. (Az eredeti kép lépték nélkül, író tollal készült vázlat.) Ennek a vázrajznak kissé zavaros részei — úgy látom — sokat mondók. Nyilvánvaló, hogy a kapu (С) a 16. században még két hatalmas (A és B) torony között volt. Továbbá, ha a Z-nél látható eltolódást s az egyik (B) torony arány tamúltjából. lan méretét s helyzetét rajzi hibának tekintjük, az X és Y-nál látszó (szokatlan !)' körivek egy régi várkapu-forma maradványai. Az északi torony (AX) alaprajza helyes, szabályos, de a déli (BY) toronynak csak az íves (Y) része megfelelő alakú és helyzetű. A szögletes (B) rész nyilván hibás rajzú, mert nincs rá ok, sem példa, hogy az ilyen kapunak egyik tornyát kisebbre, szinte formátlanul építették volna. Az X és Y ívek félkörívek maradványai. Ebben a hitben megerősít az is, hogy a kitolt nagy körbástyáig (K) húzódó védő - falak (FF) az eredetileg félkörben kiszökő tornyok ú. n. holtpontjából indulnak ki. Ezekből adódik a túloldali képen látható 1. sz, ábra, mely a Palotai kapunak legrégibb ismert alaprajza. Ez az érdekes, szép s mindenekfelett célszerű kapuforma, már az ókorban használatos. Első példáit már az asszír domborműveken láthatjuk, mindenkor szögletesen kiszökő tornyokkal. A római kasztrumoknál általános (fából vagy kőből). Ilyen a ma is fennálló Porta S. Sebastiano (Róma), a P. Nigra (Trier). Németországban a Lübeck-i, Ausztriában a Hainburg-i. u. n. Bécsikapu alaprajza felel meg a miénknek. Igen kedvelt kapuforma ez kivált a 14—15. században. Leginkább városok erődítéseiben — a főutcák végén — voltak ezek a díszes s egyben monumentális kapuk. A mienk is méltó helyen állott : a királyi várkastély közelében. A hagyomány szerint az Anjou-k építették s ez a körülmény is csak meg-