Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

6 SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE kertjét kutattuk át- A felásott területen átkutatott sírokból 125 lelet került felszínre, melyek a megmenthető csontvázakkal együtt múzeumunkba kerültek. Ugyanekkor alapos vizsgálat alá vettük Philipp Istvánnal a kertben már régebben feltárt, római téglákkal kirakott sírboltot megállapítva annak valóban római eredetét, az Eszterházykertben pedig az ottani két emlékkőről készítettünk jegyzeteket. Kiterjedt figyelmünk a régebben előkerült római leletek előfordulási körülményeire is, hogy ily módon tájékozódjunk annak a nagy kiterjedésű római temetőnek terjedelméről, melyből eddig ismert leleteink származnak. Csabdi-ha két alkalommal utaztunk ki. Először április 14.-én, amidőn Fonod Gyula jelentése alapján megvizsgáltuk az ott levő toronyromhoz tartozó Árpádokkorabeli templom addig feltárt alapfalait és egyben intézkedtünk azok teljes kiásásáról. Ennek megtörténte után június 27.-én pedig Möller István, egyetemi tanár elvégezte a templom alaprajzának megkészítéséhez szükséges méréseket, míg Philipp István a tornyot rajzolta le. Möller István szerint a kis templom nem iskolázott mester műve, hanem egyszerű építőmesteré, aki a nagyobb építkezéseknél szerzett tapasztalatai alapján, de saját felfogását követve fogott bele az építkezésbe. A toronyrom és a felásott alapfalak, mint az Arpádkirályok korabeli provinciális templomépítés ritka emléke, bír különleges értékkel. Kora valószínű a tatárjárás utáni idő 1250 körül. Érdet augusztus 28.-án a Gyula-majorban talált és őrzött leletek megtekintése és megszerzése végett látogattuk meg, amit gróf Károlyi Imre adománya folytán sikerűit is elérnünk. Kalózra való kiutazásunkat az ott talált római kocsilelet megszerzése és lelőkörülményeinek kikutatása tette szükségessé. Ugyanekkor a grófi kastélyban tettünk látogatást megszemlélve annak műértékeit, különösen gazdag ókori görög kerámiai gyűjteményét. Polgárdin a községből a déli vasúthoz vezető új út készítése közben kerültek elő régiségek, amiről jelentést kapva, április 11.-én mentünk ki. vizsgálatra. Ennek alapján kiderült, hogy a jelzett út kezdetén közel a faluhoz felszínre került tűzhelynyomok, hatalmas kőmozsarak, örlőkövek, szórványos cseréptöredékek, egy régebbi, de középkor utáni telep maradványai. Ugyanekkor felkerestük Polgárdinak régebbi lelőhelyeit is, így a hires ezüst triposzét, megjelölve azt kat. térképünkön. Rácalmással az ott talált római mérföldkő megszerzése végett léptünk érintkezésbe, amit a Nemzeti Múzeum régészeti osztályának jóakaratával, amennyiben nekünk a követ átengedte, és Ruttner Béla, Máv. vasúti vonalfőnöknek a szállításban való közreműködésével sikerült is elérnünk. Szeptember 28.-Í kiutazásunk célja Rídlinger Mátyás által beküldött néhány népvándorláskori lelet lelőkörülményeinek kikutatása volt. Megállapításunk szerint V—VL századi germán sírokból származnak, a temető területe azonban a folyamatban levő építkezések miatt annyira bolygatott, hogy az ásatásáról le kellett mondanunk. Ugyanekkor pontosan bemértük és térképünkön megjelöltük a mérföldkő lelőhelyét, Gönczöl Antal plébános pedig gazdag pénzgyüjteményét engedte át a nekünk szükséges példányok kiválogatására. Székesfehérváron a Maroshegyen egy csontvázlelettel kapcsolatosan őskori edénytöredékeket gyűjtöttünk, a Fecskeparti homokbányából feltárt temetőből csontvázakat és hozzájuk tartozó XVIII. századi szövetmaradványokat szállítottunk be és ha bárhonnan is jelentést kaptunk leletekről, ha lehetett, ott mindjárt kutatást is végeztünk. Nagyon érdekes egy a Szedreskerti-temető mellett levő homokbányából beszállított csontváz, mely állítólag zsugorított helyzetben feküdt és közelében egy kovaszilánkot találtak, amik kőkori sirra vallanak. Válón egy alkalommal a Dréher-urodalom területén talált mammutlelet beszállítása végett jelentünk meg, augusztusban pedig a község támogatásával egy héten át Pogányvár környékén és a vál-baracskai-út mentén Vranek János földjén végeztünk ásatást. Az ásatás eredménye egy bronzkori temető megállapítása és a véletlen leletekről már régebben ismert kora vaskori temetőnek még bolygatatlan részének feltárása urnasírokkal. Ott tartózkodásunk alkalmával összejegyeztük a templom műtárgyait is, mig Polgár Iván meglátogatva bennünk a Baracskán levő római kőemlékeket írta össze és járt közbe azoknak a múzeum számára való megszerzésében. Radetzky Dezső az ornithológiai gyűjteményünk gyarapítása érdekében a Velencei tóra tett több kirándulást. A Múzeum tudományos tanulmányozása. Múzeumunkat tanulmányozás, tudományos kutatás végett felkeresték Csányi Károly, az Orsz. Iparművészeti Múzeum igazgatója, hogy kiválogassa a Szent Imre centenárium alkalmából rendezett egyházművészeti kiállításra és a Magyar Művészet székesfehérvári számában közlendő iparművészeti tárgyainkat. A Magyar Művészettel kapcsolatban a folyóirat szerkesztője, dr. Majovszky Pál is több izben meglátogatta gyűjteményeinket, mig Schoen Arnold dr. a kiváló kulturtörténész, Lauschmann Gyula kéziratait nézte át azzal a benyomással, hogy bennük foglalt adatok megérdemelnék a kiadást helytelenítve azok eljárását, kik annak idején megakadályozták a műnek megfelelő átdolgozás után való kinyomatását. Szilágyi János, debreczeni bölcsészethallgató római bélyeges tégláinkat tanulmányozta. Fényképek készültek múzeumunk tárgyairól a Nemzeti Múzeumnak, Nagy Lajos, a székesfővárosi múzeum őrének, Bosko von Richthofennek, a hamburgi múzeum igazgatójának, továbbá a Magyar Művészet és a székesfehérvári Kalauz számára. Vál és Dunaszekcső községeknek a múzeumunkban őrzött odavaló tárgyakról küldtünk összefoglaló jelentést és készséggel tettünk eleget annak a kívánságnak is, melynek értelmében M. N. Múzeum főigazgatósága az Orsz. Magy. Gyűjtemény-Egyetembe való bekapcsolódás céljából részletesebb tudósítást kért tőlünk az utóbbi öt év eseményeiről és a gyűjtemények jelen állapotáról. A Szent Imre centenárium ünnepségeinek