Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

6 SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE kertjét kutattuk át- A felásott területen átkutatott sírokból 125 lelet került felszínre, melyek a meg­menthető csontvázakkal együtt múzeumunkba ke­rültek. Ugyanekkor alapos vizsgálat alá vettük Philipp Istvánnal a kertben már régebben feltárt, római téglákkal kirakott sírboltot megállapítva annak valóban római eredetét, az Eszterházy­kertben pedig az ottani két emlékkőről készítet­tünk jegyzeteket. Kiterjedt figyelmünk a régebben előkerült római leletek előfordulási körülményeire is, hogy ily módon tájékozódjunk annak a nagy kiterjedésű római temetőnek terjedelméről, mely­ből eddig ismert leleteink származnak. Csabdi-ha két alkalommal utaztunk ki. Először április 14.-én, amidőn Fonod Gyula jelentése alapján megvizs­gáltuk az ott levő toronyromhoz tartozó Árpádok­korabeli templom addig feltárt alapfalait és egy­ben intézkedtünk azok teljes kiásásáról. Ennek megtörténte után június 27.-én pedig Möller István, egyetemi tanár elvégezte a templom alaprajzának megkészítéséhez szükséges méréseket, míg Philipp István a tornyot rajzolta le. Möller István szerint a kis templom nem iskolázott mester műve, hanem egyszerű építőmesteré, aki a nagyobb építkezé­seknél szerzett tapasztalatai alapján, de saját fel­fogását követve fogott bele az építkezésbe. A toronyrom és a felásott alapfalak, mint az Arpád­királyok korabeli provinciális templomépítés ritka emléke, bír különleges értékkel. Kora valószínű a tatárjárás utáni idő 1250 körül. Érdet augusztus 28.-án a Gyula-majorban talált és őrzött leletek megtekintése és megszerzése végett látogattuk meg, amit gróf Károlyi Imre adománya folytán sikerűit is elérnünk. Kalózra való kiutazásunkat az ott talált római kocsilelet megszerzése és lelő­körülményeinek kikutatása tette szükségessé. Ugyanekkor a grófi kastélyban tettünk látogatást megszemlélve annak műértékeit, különösen gazdag ókori görög kerámiai gyűjteményét. Polgárdin a községből a déli vasúthoz vezető új út készítése közben kerültek elő régiségek, amiről jelentést kapva, április 11.-én mentünk ki. vizsgálatra. En­nek alapján kiderült, hogy a jelzett út kezdetén közel a faluhoz felszínre került tűzhelynyomok, hatalmas kőmozsarak, örlőkövek, szórványos cse­réptöredékek, egy régebbi, de középkor utáni te­lep maradványai. Ugyanekkor felkerestük Polgár­dinak régebbi lelőhelyeit is, így a hires ezüst triposzét, megjelölve azt kat. térképünkön. Rácal­mással az ott talált római mérföldkő megszerzése végett léptünk érintkezésbe, amit a Nemzeti Mú­zeum régészeti osztályának jóakaratával, amennyi­ben nekünk a követ átengedte, és Ruttner Béla, Máv. vasúti vonalfőnöknek a szállításban való közreműködésével sikerült is elérnünk. Szeptem­ber 28.-Í kiutazásunk célja Rídlinger Mátyás által beküldött néhány népvándorláskori lelet lelőkörül­ményeinek kikutatása volt. Megállapításunk sze­rint V—VL századi germán sírokból származnak, a temető területe azonban a folyamatban levő építkezések miatt annyira bolygatott, hogy az ása­tásáról le kellett mondanunk. Ugyanekkor ponto­san bemértük és térképünkön megjelöltük a mér­földkő lelőhelyét, Gönczöl Antal plébános pedig gazdag pénzgyüjteményét engedte át a nekünk szükséges példányok kiválogatására. Székesfehér­váron a Maroshegyen egy csontvázlelettel kapcso­latosan őskori edénytöredékeket gyűjtöttünk, a Fecskeparti homokbányából feltárt temetőből csont­vázakat és hozzájuk tartozó XVIII. századi szövet­maradványokat szállítottunk be és ha bárhonnan is jelentést kaptunk leletekről, ha lehetett, ott mindjárt kutatást is végeztünk. Nagyon érdekes egy a Szedreskerti-temető mellett levő homokbá­nyából beszállított csontváz, mely állítólag zsugo­rított helyzetben feküdt és közelében egy kova­szilánkot találtak, amik kőkori sirra vallanak. Válón egy alkalommal a Dréher-urodalom terüle­tén talált mammutlelet beszállítása végett jelentünk meg, augusztusban pedig a község támogatásával egy héten át Pogányvár környékén és a vál-ba­racskai-út mentén Vranek János földjén végez­tünk ásatást. Az ásatás eredménye egy bronzkori temető megállapítása és a véletlen leletekről már régebben ismert kora vaskori temetőnek még boly­gatatlan részének feltárása urnasírokkal. Ott tar­tózkodásunk alkalmával összejegyeztük a templom műtárgyait is, mig Polgár Iván meglátogatva ben­nünk a Baracskán levő római kőemlékeket írta össze és járt közbe azoknak a múzeum számára való megszerzésében. Radetzky Dezső az orni­thológiai gyűjteményünk gyarapítása érdekében a Velencei tóra tett több kirándulást. A Múzeum tudományos tanulmányozása. Múzeumunkat tanulmányozás, tudományos kutatás végett felkeresték Csányi Károly, az Orsz. Iparművészeti Múzeum igazgatója, hogy kiválogassa a Szent Imre centenárium alkalmából rendezett egyházművészeti kiállításra és a Magyar Művészet székesfehérvári számában közlendő iparművészeti tárgyainkat. A Magyar Művészettel kapcsolatban a folyóirat szerkesztője, dr. Majovszky Pál is több izben meglátogatta gyűjteményeinket, mig Schoen Arnold dr. a kiváló kulturtörténész, Lauschmann Gyula kéziratait nézte át azzal a benyomással, hogy bennük foglalt adatok megérdemelnék a ki­adást helytelenítve azok eljárását, kik annak idején megakadályozták a műnek megfelelő átdol­gozás után való kinyomatását. Szilágyi János, deb­reczeni bölcsészethallgató római bélyeges tégláin­kat tanulmányozta. Fényképek készültek múzeu­munk tárgyairól a Nemzeti Múzeumnak, Nagy La­jos, a székesfővárosi múzeum őrének, Bosko von Richthofennek, a hamburgi múzeum igazgatójának, továbbá a Magyar Művészet és a székesfehérvári Kalauz számára. Vál és Dunaszekcső községeknek a múzeumunkban őrzött odavaló tárgyakról küld­tünk összefoglaló jelentést és készséggel tettünk eleget annak a kívánságnak is, melynek értelmé­ben M. N. Múzeum főigazgatósága az Orsz. Magy. Gyűjtemény-Egyetembe való bekapcsolódás cél­jából részletesebb tudósítást kért tőlünk az utóbbi öt év eseményeiről és a gyűjtemények jelen álla­potáról. A Szent Imre centenárium ünnepségeinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom