Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 5 gógus volt, ki tanítványainak szeretetétől kísérve költözött 1846-ban a sírba. Vele egyidőben ott élt az Ürményi családnál Potyondi Rafael, egykori fehérvári pálos szerzetes, ki a rend feloszlatása után, mint világi pap működött Fejéregyházmegyében. Mint az Ürményi úrfiak nevelője halt meg Válón, hol a család az általuk épített művészi kivitelű templom kriptájába temettette el, „Nagy Pap, bölts nevelő, jó polgár, szerzeti lélek, 'S e Vali háznak kellemetes taga ! Kedvektől ragyogó ortzánkat láddsza : Az Ünnep Örömre vonzá hála'datos szívünk ! Nem színlelt szeretet, nem tsalfa hízelkedet ébreszt Bennünket : Élted tisztöletedre hajt. Bár takarád, ösmérjük ezer jó tettidet. Áldnak A' Vali völgynek népei, magzati ; Jobbodnak nemesebb írgalmit zengve ditsérik, A'kikre osztád szűk jövedelmidet" : kezdi az író, majd méltatja nevelői érdemeit, mellyel a fiúkból második Ürményi Józsefeket nevel s szép gondolattal fejezi be sorait : „Élnek az ollyak, kik másokat jól élni tanítanak." Ez volt, úgy látszik, Horvát István életideálja is, mert tanítványai rajongással, tisztelettel említették mindig nevét. Életrajzát mesteri vonásokkal ecsetelte Vass Bertalan (Horvát István életrajza Budapest 1895.) Potyondi Rafael 1750-hen született a Rábaközben, a Potyondi család ősi fészkében, honnan a család szétterjedt a Dunántúl minden részében. Nevezettnek fehérvári pálos szerzetes korából semmi adatunk sincs, hacsak az a régi olajfestmény nem, mely most családi leszármazója: Dr. Potyondy Imre kanonok, püsp. irodaigazgató és szemináriumi igazgató tulajdonában van, amelykép hátlapján lévő felírás szerint itt élt városunkban. Könyvtárának számos kötete található a helybeli szemináriumi és püspöki könyvtár könyvei között. Másik helyiérdekű munkánk : Graf Joh. Berényi : Das grosse Zeitalter Franz des I. . . . oder chronologische Derstellung der merkwürdigsten Weltbegebenheiten seit der Geburt Franz des I. bis zum 66-sten Lebensjahr (1768—1833). I. Pesth 1831 Landerer, II—III. Stuhlweissenburg 1833 Paul Számmer. Szerzője Berényi János (karancs-berényi gróf) József nádor kamarása, ki 1794-ben született. Mint katonatiszt Franciaországban harcolt a Napóleoni háborúk végén. 1829-ben megvált a hadseregtől és családot alapítván Székesfehérvárott, később Beczkón élt, hol 1868-ban halt meg. Jelen mű időrendi felsorolása a világeseményeknek Ferenc császár születésétél 1833-ig. Számunkra nem a tartalma jelent értéket, hanem inkább a III. kötet végén található névjegyzék, mely a műre előfizetettek névsorát tartalmazza. Ezek között számos ismert és ma már ismeretlen fehérvári és fejérmegyei lakos nevével találkozunk, mint: gróf Batthyányi István cs. és kir. kamarás, Polgárdi, Bajzáth György úr Fejérmegye 2. alispánja, gr. Bethlen Josefa szül. Zichy grófnő, Bodajk, Blach Ádám belvárosi káplán, Szfvár, Boleman Mihály gyógyszerész, Csákvár, Brandstetter György bérlő, Szfvár, Számmer Pál nyomdaiul., Szfvár, Eszterházy Josefin grófné szül. Csáky grófnő, Szfvár, gr. Eszterházy Miklós v. b. t. t., Csákvár, Farkas Ferenc kanonok, Szfvár, Fiáth Katinka és Nina ka., Szfvár, Fink János gyógyszerész, Lovasberény, Szentferencrendi-zárda Szfvár, Herczeg János ügyvéd, Szfvár, Huber János gyógyszerész, Mór, Jankovich József kír. tanácsos, táblabíró, Szfvár, Kiss Sándor táblabíró, Szfvár, Körmendy Sándor ügyvéd, Mór, Krízsán Ignác budai-elővárosi lelkész, Szfvár, Lamberg Borbála grófnő, Mór, Lezsó János pleb., Lovasberény, br. Lusénszky Antal ezredes, Mór, br. Lusénszky Ferenc ezredes, Mária Terézia r, tul., Mór, Marich János skutarí püspök, septemvir, apát-kanonok, Szfvár, Mayer József kanonok, Szfvár, Maurer György pleb., Bicske, Mészáros József apátkanon., Szfvár, Nagy Ignác Fejérmegye főjegyzője, Szfvár, Nedetzky Ferenc Fejérmegye I. főjegyzője, Szfvár, Orsonits Ferenc c. szfvári plébános, Pellet Antal urad. tisztv,, Bodajk, Pribék Josefa szül. Hoyos grófnő, Szfvár, Resny György plébános, Sárkány, Saphir Gottlieb kereskedő, Mór, Schiller Mihály esp.-bleb,, Felcsút, Schribeck Hugó, polg. cukrász mest, Szfvár, Simonyi Pál apát, dómprépost, Szfvár, Spetykó István apátkanonok, Szfvár, Stojanovics M. kereskedő, Szfvár, Tersztyánszky Katalin szül. Marich, Szfvár, Torkos Mihály, Szfvár, Ürményi József Fejérvm, 2. főjegyzője, Szfvár, Ürményi János vezérőrnagy, Szfvár, Vochnitzka György urad. tisztv., Bicske, Waldl polg. özvegye, Szfvár, gr. Zichy János cs. kir. kamarás, Láng. Ugyancsak ezen korból származik : Farkas Ferentz szfvári kanonok és káptalani helynök : Gyászbeszéde Első Ferentz.., elhunytán. A szfvári közp. templomplomban 1835-ben mondotta. Szfvárott Számmer Pál. Érdekes a gyászbeszéd ama része, mely Napóleonnal foglalkozik, hol „századunk gőgös Hősé"nek nevezi, „ki milliók romlásain felemelkedve, letaposá a Nemzetek szent törvényeit, önként felbontá százados frigykötéseít, ledönté Alkotmányi ős Igazait", hol „Szörny"-nek nevezi, kinek Ferenc császár „hív népeinek állandó békezálogául felséges atyai szivének édes örömét Mária Ludovicát áldozá." Megemlékezik Ferenc császár 1809-iki fehérvári látogatásáról, amikor a felkelő nemesség ezredei élén, „e szent helyen a Mindenható oltára előtt térdre esve buzgólkodott népeinek boldogságáért. " Erről különben a fenti német mű szerzője is tesz említést. A győri szerencsétlen kimenetelű csata után, Ferenc császár a nemességgel errefelé vonult vissza. Két vezére fedezte Székesfehérvárt, ő maga innen Tatára ment, hol Eszterházy grófnál talált menedéket. (Folytatjuk.) A múzeum gyűjteményei vasár- és ünnepnapon 9—12 óráig belépődíj nélkül is megtekinthetők. Hétköznapokon 50 fillér a belépődíj. Helybeli és a vármegyei tanintézetek tanulói csoportos látogatás esetén díjmentesen látogatják meg a múzeumot, mások fejenként 10 fillér lefizetésével. A múzeum hétfőn zárva.