Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)
MÛZEUMKERTESITO À bírálatokra kezdett leholadni a közönség lelkesedése is s midőn a íovasszobor ércbe öntése kétszeri kísérlet után sem sikerült : Ferenczy elcsüggedve visszavonult szülővárosába Rimaszombatba* Ott is fejezte be életét, magával vivén sírjába utolsó alkotását, márványkoporsójára faragott Euridíke alakját. Ferenczy pályája — amint est Beöthy szépen összefoglalta — valóban mostoha volt, részben azért, mert magyar kortársaiban nem volt még életszükséglet a szobrászat felismerése és pártolása, másrészt azért, mert a művész magára maradva művészi képessége nem fejlődött tovább, készsége egyenetlen volt, s nem fejlett annyira, hogy a kedvezőtlen viszonyokon a maga erejétől úrrá lenni tudott volna. Hazajőve, az irók és mágnások lelkes fogadása csalódásba ejtik, sokat farag, de egyik se mestermű, a stilbeli ingadozást, a rajz hibáit, elnagyolást, a gondolat és kifejezés küzdelmét könnyű munkáin felismerni. Tehetsége előre tör, de egységes művészi felfogásra es gyakorlatra, abszolút művészi magaslatra soha nem emelkedik. (Magyar Művészet 1930, 591. 1.). Marosi Arnold. Helyreigazítás. Múlt számunkban „Az igari avar lelet" с cikkünkben említett „Fóti puszta" „Tóti pusztá"-nak olvasandó. — M. A. ЙЕ EB Kisebb közlemények. Az egyházművészeti kiállításon szerepelt tárgyaink. Szent Imre centenáriuma alkalmából az Orsz. Iparművészeti Múzeum összegyűjtve Csonkamagyarcrszág egyházi kincseit nagyszabású egyházművészeti kiállítást rendezett. Múzeumunk két tárggyal vett részt e kiállításon. Az egyik XII. századi aranyozott rézfeszület, mely gömbös szárával rúdra erősítve körmeneti keresztül szolgált. Rajta a megfeszített Istenember egymásmellé helyezett lábakkal inkább eszményesített, mint a kínszenvedést mutató ábrázolás. A régészeti és történelmi egylet hagyatékaként került a múzeumba. Lelőhelye ismeretlen. (Lt. sz. 1158.) A másik, ugyancsak XII. századi Limoge-modorú zománccal díszített, Menyőd-pusztáról származó bronz nőalak. Egykor keresztnek vagy ereklyetartó ládikának lehetett dísze. Bár technikája francia eredetű, egyszerű kidolgozása miatt magyar eredetűnek kell tartanunk. (Lt, sz. 7464. Magyar Művészet 1930. 479—480. 1.) A kereszt a VI. t. bazilika képei között a falon, a nőalak ugyanott az ablakok közti második tárlóban van kiállítva, ahol egyéb középkori egyházi emlékek is láthatók. Ilyenek Szent István bazilikájának mozaik töredékei és egy X— XI. századból származó vörösréz kereszt, felsőszentiváni lelet. (Lt. sz. 56. sz.) A mellettük levő, szalagot tartó férfi alakot ábrázoló kályhacsempe XV. századi; Székesfehérvárott a Simor-utcában találták 1912-ben. (Lt. sz. 2^42.) Kőkori urnasírlelet Csákvárról. Múzeumunk bronzkori leletekben való gazdagsága mellett feltűnő kőkori emlékeinknek aránylagos szegénysége. Hiánya e gyűjteménycsoportunknak az is, hogy idetartozó tárgyaink nagyrészt magányosan előkerült, szórványos leletek. A múlt év folyamán azonban sikerült együvé tartozó sirleletet is kapnunk, mely 1929-ben Csákváron, az új református iskola udvarán végzett kútásás közben került elő. A lelet részei; 6'5 cm. magas szürkés-fekete agyagpohár, a perem fölé emelkedő, szalagszerű füllel; csonttal; agancstöredék faragás nyomaival; kagylóhéjrészlet lyukmaradványokkal. Sajnos, a leletekhez tartozó urna csak apró töredékekben maradt meg. A tárgyak, mint Kovács László Pál csákvári ref, "tanító ideiglenes letétje, az 1, terem második tárlójában láthatók. (Lt. sz. 8054—8058.) BSE жж •MTS: ЗКЖ ЧКЯГ Hivatalos tudósítások. A múzeum gyűjteményei vasár- és ünnepnapon 9—12 óráig belépődíj nélkül is megtekinthetők. Hétköznapokon 50 fillér a belépődíj. Helybeli és a vármegyei tanintézetek tanulói csoportos látogatás esetén díjmentesen látogatják meg a múzeumot, mások fejenként 10 fillér lefizetésével. A Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület tagjai belépődíjat nem fizetnek. A múzeum hétfőn zárva. * A múzeumegyesület tagjai a Székesfehérvári Szemlét évi két pengő előfizetéssel külön is megrendelhetik. Az előfizetések a Székesfehérvári Napló kiadóhivatalának cimzendők. * A múzeum gyarapodása februárban havában : Prohászka Ottokár jegyzőkönyve 4 drb. névjeggyel és egy nefelejts-ággal ; IV. Ferdinánd magyar koronázási zsetonja 1647. jún. 16., — gróf Somsich János ajándéka ; egy római edény Dunapenteléről és régi pénzek, — Névelős Lajos ajándéka ; 3 drb. metszet Székesfehérvárról, — Klökner József ajándéka ; római érmek Velencéről, — Meszleny Pál ajándéka; Székesfehérvár ősi budai kapujának alaprajza és ennek alapján megszerkesztett távlati képe, — Philipp István' rajza és ajándéka. Hálás köszönet az adományokért. Látogatók. Vendégkönyvünk bejegyzése szerint februárban két külföldi látogatója volt a múzeumnak. Az egyik Hermann Crammer, Crefeld in Rheinland, Globetrotter, Elismerését a következőkkel fejezte ki : Spreche hier mit meine Anerkennung aus für diese prachtvolle ungarische Arbeiten; a másik Frideric Klem de Budapest. A február havi összes látogatók száma 663.
