Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

6 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE l-én és 2-án egyszerre 31 volt a szökevények száma. A fölkelést aztán csakhamar fel is oszlatták. Fejérvármegye november 8-án intézkedett hivatalosan az inszurrekció feloszlatásáról, kimondván, hogy a hazajött katonákat véglegesen elbocsájtja, de lovaik és fegyvereik visszaadandók annak, aki a katonát maga helyett fölszerelte. Egyúttal Németh Imre főhadnagynak 100 forint, a hadnagynak 60 forint, a zászlótartónak 30 forint, az őrmesternek 15 forint, a furirnak 8 forint jutalmat szavazott meg, Csányi András főhadnagynak pedig 2 jármosökröt engedett át fáradozásuk elismeréséül. Historicus. BÄSÄSaKSÄÄ^^ Kultúra, irodalom és művészet* „Csongor és Tünde" megjelenésének centenáris ünnepe a Vörösmarty Körben. Ezelőtt 100 évvel jelent meg Székesfehérvárott Számmer nyomdájában Vörösmarty halhatatlan költői rémekműve a „Csongor és Tünde." Ez a kiadás ma már ritkaságszámba megy és sajnálattal kell bevallanunk, hogy fehérvári kiadásaink közül ép ezt a hires alkotást nélkülözzük múzeumunk könyvtárában. Bár akadna városunk és megyénk művészetért és hagyományaiért rajongó közönsége közül egy jólelkű Maecenas, ki e költői remek első kiadásával gazdagítaná gyűjteményünket. A Vörösmarty Kör felemelő hatású ünnepséget rendezett február 22-én, melyet gróf Széchényi Viktor főispán nyitott meg irodalmi és történelmi vonatkozásokban gazdag beszédével. Váradi Aranka, a Nemzeti Szinház örökös tagja korhű stilusban szavalta el a nagy költő „Szózat"-át, meg „A merengőhöz" és „Szép Ilonka" с bájos költeményeit, utóbbit Szabó Klári zongorakiséretével. Dr. Császár Elemér egyet, tanár a „Csongor és Tünde" költői gondolatait fejtegette, míg Rostaházy Anci énekművésznő Schwarzbach Flóra zongorakiséretével drámai erővel tolmácsolta Koudela : „Búcsú ének"-ét és Noseda egy dalát. A felejthetetlen irodalmi estét a kör elnöke, dr. Kövess Emil zárószavai fejezték be. (V. ö. Székesfehérvári Napló IV, évf. 44, sz. 1931. febr. 24. : Gróf Széchényi Viktor megnyitó beszéde és dr. Mohai Lajos : „Csongor és Tünde" centenáris ünnepe. Fejérmegyei Napló XXXVIII. 43. sz. K. i. (Árvái János) cikke és 44. sz. ismertetés.) Kiss Ferenc vendégszereplése. Telt házat vonzott február 20-án a szinház csarnokaiba a Nemzeti Szinház nagy művészének — városunk szülöttének — vendégszereplése az „Elcserélt ember" főszerepében. A művészi alakításnak lélekbemarkoló hatásáról és Kiss Ferenc művészetéről találó jellemzést olvashattunk a Fejérmegyei Napló XXXVIII. évf. 43. 1931. febr. 22. számában. Sz. G. (Szarka Géza) tollából. Székesfehérvári Napló IV. évf. 42. sz. Sk.) Székelyest. Március 7-én ismét a Vörösmarty Kör nyitotta meg kapuit a város előkelő közönségének, hogy az erdélyi lélek sorsüldözött fájdalmát és jóizü humorát tolmácsolja az ősi városnak. Dr. Ajtay Aladár megnyitója után B. Szabó István költeményeit hallottuk; majd dr, Szilágyi Béla író és zeneszerző megrázó igazságú melodrámáját adta elő. Az est központja Szörtsey József kormányfőtanácsos, a TESz elnökének izzó hangulatú beszéde volt, míg a dalt Laky Gyula éneke, a derült jókedvet dr. Hosszú Zoltán a Nemzeti Szinház tagjának közismert székely góbé alakítása : Dani bá* szolgáltatta. (V. ö. Székesfehérvári Napló IV. évf. 56. sz. 1931. márc. 10. : V. Láng István ismertetése és Fejérmegyei Napló XXXVIII. 56.) Say Géza festőművész kiállítása Budapesten. A Nemzeti Szalon új csoportkiállításán zárt kollekcióval vonult fel városunk fiatal művésze : Say Géza. A fővárosi lapok elismerő szavakkal szólnak róla mint a legkiforrottabb és legfestőibb tehetségről. „Korábbi, szórványosan jelentkező dolgaiban is volt igéret, de mostani kollektív bemutatkozása egyenesen — kiugrás. Festői fantáztája legerősebben a „nagybányai stilus" felé vonzza, noha impresszionizmusa talán épen most van azon a határon, amelyen túl már valami más következik. Ereje mindenesetre az, hogy mindig lelkes izgalommal fordul tárgyai felé és az élményt frissen, néha egyenesen nagyvonalúan, de mindenesetre egységesen és artisztikusan tudja előadni. Szinei teltek, ecsetkezelése bátor és biztos. Mélyen átérzett erdős tájrészletei, néhány közvetlen hangulatú balatoni dolga és főleg a 89. számú kép a tárlat legszebb alkotásai, de amelyek alighanem még mindig nem jelentik tehetségének felső határát." (Nemzeti Újság XIII. "évf. 55. sz. és y. s. cikke : Székesfehérvári Napló IV. 53. sz. 1931. márc. 6.) D. Á. Prohászka O. legkedvesebb képe. Ezt a kitüntetést Gy. Sándor József festőművésznek a múzeum Prohászka-emlékgyüjteményében őrzött „Napnyugta" с olajfestménye érdemelte ki ; amelyet Prohászka 20 éves püspöksége évében s egyik székesfehérvári képkiállításon szerzett és özv. Nagy Alfonzné, szül. Prohászka Irma ajándéka folytán jutott a múzeumba, Jelenleg a Prohászkaszobában a harmónium melletti falon látható. A festmény juhai felett őrködő pásztort ábrázol és Prohászkának az evangéliumi jó pásztort juttatta eszébe, ezért kedvelte meg a képet. A festményt 4 millió koronára tartották. Prohászka közölve titkárával, hogy szeretné a képejt megvenni, az 2 milliót ajánlott vételárnak. Prohászka úgy vélte, hogy ez az ajánlat sértő lenne az eladóra. Titkára azonban jobban ismerte az üzleti életet és