Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 5 sokáig tartott, mert az említettem telekkönyv 141. lapján azt olvassuk, hogy 1740. febr. 26-án, a 27. sz. házat Amon Jakab Fülöp, polg. fürdős és sebész vette meg Ifflinger Jánostól s hogy ez a Az 1742-ki nemesi felkelés a szökések miatt feloszolva, Mária Terézia 1744. aug. 8-án újabb felhívást küldött a vármegyékhez, hogy a mágnások és nemesek személyesen felkeljenek, a papság pedig vagyona szerint lovas- ^s gyalogkatonát állítson maga helyett. E királyi levél után két héttel megérkezett Fejérvármegyéhez gróf Pálffy János értesítése is, amelyben ezen szavakkal hirdeti ki az új inszurrekciót : „Mivel mind a természet ösztönöz, mind pedig szabadságunk kincse, önön magunk és királynénk oltalma kényszerit, ennyire világosított veszedelmünkben fegyvert kiáltok." Tudatja egyúttal Fejérvármegyét, hogy a magyar sereget magyarok fogják vezetni, a főparancsnok ő maga lesz, míg tábornoknak gróf Eszterházy József országbírót, alvezéreknek gróf Eszterházy Ferencet, gróf Károlyi Ferencet, báró Splényi Gábort és Beleznayt nevezik ki. Fejérvármegye a szeptember 9-iki közgyűlésen foglalkozott az inszurrekció ügyeível. Kimondotta, hogy a veszedelem nagysága miatt minden mágnás és nemes személyesen tartozik lovas, vagy gyalogos minőségben fölkelni, azonkívül kiállítják a portális katonákat is. Csupán a tisztviselők mentesek a személyes főikeléstől, azonban ezek is alkalmas katonát tartoznak maguk helyett állítani. A kiküldött bizottság már szeptember 11-én elkészült javaslatával, melyeta közgyűlés el is fogadott. É szerint a vármegye 200 lovast fog kiállítani, kiknek parancsnoka gróf Schmideg Ferenc, hadnagya Németh Imre, zászlótartója Ányos Ferenc lesz. Az altisztek kinevezése a parancsnokot illeti. Jellemző, hogy gróf Schmideg Ferenc, aki előzőleg a rendes katonaságnál szolgált, csak úgy vállalkozott a parancsnokságra, ha alezredesi rangot kap. Ez a kívánsága nem teljesült, sőt gróf Eszterházy József még a vármegyei határozat egyes pontjai ellen is kifogást tett. Szeptember 7-én irt levele szerint nem helyesli, hogy a vármegye perszonális és virilis, tehát személyes és fejenkénti fölkelést rendelt el. A vármegye azonban ragaszkodott határozatához, mert ekkor már a 200 lovas teljes fölszereléssel várta az indulást. Gróf Schmideg Ferenc is makacsul ragaszkodott kívánságához, miért is gróf Pálffy nádor értesítette a vármegyét, hogy a már kész felkelő nemesség más alkalmas tiszttel induljon útra. Ekkor a közgyűlés határozatából Németh Imre lett főhadnagy és parancsnok, míg zászlótartónak Ányos Ferencet, őrmesternek Nagy Zsigmondot választották meg. ház szabadon áll. (.. . Rings Umb frey Liegendt...) Az ősi nagyságnak ezt a — bizonyára érdekes — emlékét lebontották, hogy utat nyissanak a Nádor-u. fejlődésének. Ph. Fejérvármegyének ezen második nemesi felkelése már több önérzetet, saját magáról való gondoskodást mutat, mint az előbbeni. Ugylátszik, a nemes katonaság tanult a múltból és tanulságait írásba foglalva, tizenöt pontban kért a vármegyétől az előfordulható bajok és sérelmek ellen intézkedést. Az előterjesztés érdekesebb pontjai : 11. Magyarország határából kinti országra kimenjünk-e vagy nem, az N. Vármegye ínstruktióban adja, minthogy ezen instructio nem determináltatott most diaetában. 12. Ha valamely katonák fegyvere elromlana, mely miatt szolgálatot nem tehetne, minemű fundusból reparáltassék. 13. Az excedens katonák ellen reguláris törvény szerint főképpen halálos vétkek miatt iurisdictio kiadva légyen és az iránt is az N. Vármegye instructiót adjon. 14. Hogyha valamely katona haza szökne, avagy csak az Compániától elszökne, vagyis az elszökésre másokat fölinditana, minemű büntetése legyen, az N. Vármegye statutumját az Compánía Comendánsának kiadja. 15. Történet szerint, ha valamelyik az katonaság közül levelek által tiszt uraimék becsületét sértenék, mindaddig az N. vármegye ítélettel ne légyen, míglen efféle levelek nem Comminicáltatnak, úgyhogy igazságában több tiszttársai is bizonysága legyen, melyekkel magát purgálván — satisfactiót nyerhessen, aki pedig bűnösnek találtatik, szenvedjen, mindazonáltal közönségesen ne gyaláztassanak. Fejérvármegye elfogadta az előterjesztést és oly határozatot hozott, mely azután s nemes katonaság minden kívánságát kielégítette. Az inszurrekeió azonban nem valami nagy sikerrel járt. A magyar felkelősereg ugyanis csakhamar megszökött. Ekkor írta gróf Pálffy János nádor a vármegyéhez 1745. február 10-én, hogy a többi megyékhez hasonlóan, szintén szedje össze és küldje vissza a táborba. Fejérvármegyének ekkor még nem sok szökevénye volt. A február 26-án tartott kisgyűlés jegyzőkönyvében legalább azt olvassuk, hogy csupán három katona jött el a harctérről, ezek közül is kettőt már vasraverve, Komáromba küldött, hogy a komáromi megszökött inszurgensekkel együtt visszavigyék őket. A szökés csak később lett nagyobbmérvű. Míg márciusban 7. májusban 4, júliusban 21, augusztusban 1 katona hagyta el a zászlót, addig október Adatok Fejérvármegye 1742. és 44-ki nemesi felkeléséhez. (Folytatás.