Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

MÜZEUMI ÉRTESÍTŐ 7 (27—29), 10. fegyverövgarnitura a következő darabokból : 11 szijvég préselt aranylemezből fonatos diszítménnyel (1, 3—12), 2 négyszögalakú dísz aranyozott bronz- vagy ezüstlemezből (13—14), 2 keskeny aranypánt szegekkel (15—16), ezüstcsat az aranyozás nyomaival fogazott állatmotivumos diszítéssel (2), csuklós bronzcsat zeg-zúgos diszítéssel (23), egy tagban öntött bronzcsat (21), kettős lemezű szijvég ezüstből (26), madárfejszerűen végződő, aranyozott bronzkapocs két füllel (22). Igarról még másik két, a mienkkel rokon avarlelet ismeretes. Ezek egyike 1898-ban egy simontornyai orvos utján jutott a M. N. Múzeum birtokába. És pedig : 1. Két nyakgyűrü sima ezüsthuzalból, rajtuk aranypléből készült, hatoldalú, hengerded tokocskák. Orvosszer lehetett bennük vagy legalább olyan anyag, melynek a babona gyógyító erőt tulajdonított. 2. Rekeszes díszű aranykorongoçska, melynek rekeszeiben valaha üveg- vagy gránátgyöngyök állottak. A szélen látható lyukacskák arra szolgáltak, hogy a korongot bőrre vagy szövetre felvarrják. 3. Ugyanilyen díszítésű félhold alakú, füles aranyékszer. 4. Ezüst csat. 5. Tizenegy darab hüvely- és lemezalakú ezüstpántocska fölerősítő szegekkel. 6. Pici, baltaalakú bronztárgy. A másik lelet 1927-ben az Igarhoz tartozó Vám szőlőhegyen került elő. Ugyanott, hol a székesfehérvári múzeum lelete. Megtalálása a hatóság előtt akkor titokban maradt és ennek folytán a tulajdonos a lelet értékesítése végett a Kecskeméti Városi Múzeumhoz fordult, mely azt megvásárolva, jutott annak birtokába. A leletek egy nő és egy férfi, valamint az utóbbi lovának csontváza mellől, vagyis a mieinkkel közös sírból származnak. A nővázhoz tartoztak : arany fülbevalópár fekete, nagy üvegpaszta csüngővel, két kis rekeszes aranykorong és egy hosszúkás aranygyöngyszem. A férfiváz mellékletei : az övgarnitúrához tartozó nagy bronzszijvég, egy darabban öntött bronzcsat és bronzkarika lantalakú, áttört nyúlvánnyal. Vastárgyak : fokos, a fokos nyelét díszítő három bronzkarika, háromélü nyílcsúcsok és töredékes vascsat. Lószerszámrészek: 18 db. rozettaalakú, aranylemezből préselt diszítmény, 2 töredékes aranygomb, csíkózabla és kengyelpár. Két gyűrűhöz hasonló aranydiszítmény és aranylemeztöredék. A három lelet összehasonlító, tudományos ismertetése Fettich Nándor szakavatott tollából az Archeológiai Értesítő 1929. évfolyamban jelent meg. E szerint a lelet hovatartozását illetőleg a kengyel a zablya, az egyélű és görbe szablya, a csatok, lószerszámdíszek és női ékszerek egyéb hazai leletekkel való összevetése elárulja, hogy avar lovas sirlelettel van dolgunk. Abszolút korát a magyarországi rokon leletek adják meg. Ilyenek az ozorai (Fóti-puszta) leletben talált IV. Constantinos Pogonatos (669—670) aranyérme, a kunágotai lelet Justinianus (527—565) aranyérme és Fejérmegye területéről a dunapentelei avar lovassir (Arch. Ért. 1909.) Ezek figyelembevételével az igari leletek kora a VII. század második és a VIII. század első fele közti időre tehető. Tudomány szempontjából az ismert avaremlékek között a legértékesebb adataink közé tartoznak, művészi kidolgozás szempontjából pedig egyes darabjaik egyedül állók. a=== ===B Kisebb közlemények. Emlékérmeink gyarapodása. Székesfehérvár 1601-iki visszafoglalására vert aranyérmen kivül a múlt évben még három értékesebb emlékéremmel gyarapodott a múzeum éremtára.. Az egyik Riemer Gyula adománya Budapestről : a pannonhalmi székesegyház 700 éves (1225—1925) jubileumára készült ezüstérem. Az éremből 3 arany, 27 ezüst és 70 bronzpéldány készült. Az arany példányokból egy a római pápához, egy a pannonhalmi múzeumba, egy Bárdos Rémig birtokába jutott. Az ezüstpéldányok egyikét kapta a mi múzeumunk és mint ritkaság bir kiváló értékkel. Átmérője 45 mm. A másik két érem gróf Somssich János ajándéka. Ezek egyike 1544-ből való, II. Lajosnak koronázásáról és haláláról megemlékező ezüst emlékérem a gyermekkirály koronás alakjával. Átmérője 30 mm., súlya 10'55 g-, (Széch. III. k. 2, 14. t. 2. Rupp 574., Weszerle XVI. 3.) A két másik szintén ezüstérem 1780-ból Zsigmond és Mátyás budai egyetemének, valamint a nemes ifjak kollégiumának újból való felállítását örökíti meg Mária Terézia, II. József és a kollégium képével. Átmérője 50 mm., súlya 4380 gr. (Széch. 68. t. 81.). A múzeum vendégkönyve. A múzeum díszes kötésű vendégkönyve, mint városunk iparművészeiének tanuja, megérdemli, hogy e helyen hozzuk nyilvánosságra, kik annak alkotói, A fatáblák terve Philipp István műve, a kifaragás Papp Ernő, iparművészünket dicséri, a belső címlap vizfestménye Bertalan Rózsi rajztanárnő művészi alkotása, a kötést a Pannónia könyvkötészete végezte. Gróf Széchenyi István és Ybl Miklós. A Magyar művészet múlt évi 9—10. számában bártfaí Szabó István ismertetve gróf Széchenyi I. múvészkortársaít és barátait, közöttük megemlékezik Ybl Miklósról is. Ybl Miklós Székesfehérvárott a nevét viselő utcában született és ez ad jogot ahhoz, hogy mi is leközöljük, miként jutott a nagy épitő művész Széchenyivel összeköttetésbe. A családi tanács 1860. január 7.-én elhatározta, hogy Cenken uj templomot építtet. Széchényi a Károlyiak tanácsára más neves építészek mellőzésével a fóti templomnak akkor már országos nevű tervezőjét, Ybl Miklóst bizta meg Döblingben február 3.-án a templom megtervezésével. Széchenyi feltűnően siettette a terv elkészítését és intézkedéseiből úgy tűnik föl, mintha maga is kívánta volna a templom felépítését megérni. Széchenyi azonban a templomépítés előtt befejezte